Home » Kerékpártúrák » Többnapos kerékpártúrák » A Tátra megkerülése Szlovákián keresztül Lengyelországig

Egy régi dédelgetett álom beteljesülése. 🚴‍♀️Bringával Lengyelországba, a Tátra 🌄 megkerülése. Gyönyörű😍 hegyvidék, tiszta levegő, kellemes klíma.👍

A túra jellege: Többnapos kerékpártúra

Helyszín: Európa

Ország: Magyarország, Szlovákia, Lengyelország

Tájegység: Vág folyó, Tátra

Túranapok száma: hét nap

Táv: 830 km

Szint: 5460 méter

Felszerelés: Kerékpárral, könnyített felszereléssel, függőággyal, vadkempingezésre felkészülve

Élmény: ⭐⭐⭐⭐⭐

A túra nehézsége: 🚴🚴🚴🚴🚴

Elég kemény, de látványban pazar bringatúra 🚴‍♀️ beszámolóját olvashatjátok. Egyedül vágtam neki az útnak. Régi dédelgetett vágyam volt Zakopánét látni. Egy alacsony költségvetésű kerékpártúra rajzolódott ki előttem, háztól házig bringával🚴‍♀️ teszem meg az utat. Ahol van lehetőség vadkempingezek ⛺, minden cuccom megvan hozzá. És igen, a Tátra!🌄 Először az Alacsony, majd Magas-Tátra látványa. 😍

A Tátra megkerülése kissé teljesítménycentrikus kerékpártúra lett! Szlovákián keresztül tekertem Lengyelországba és utána haza

A Magas-Tátra nincs a szomszéd udvarán, oda el is kell jutni. A legegyszerűbb megoldást választom, végig lábon, pontosabban két keréken megyek. Szeretett rekumat most meghajtom, csak bírjam szuflával!

Magyarország-Szlovákia-Lengyelország

A tervek alapján hét napig leszek úton. Nézzük mi lesz az útvonal!

Irány a Tátra! Első nap: Tatabánya-Pöstyén

Táv, 150 kilométer, szint: 360 méter

Hogy a Tátra megkerülése valóssá váljon, oda el is kell jutni. Tatabányáról még az árnyékát sem látni. Tatabányáról indulva az első pihenést a Duna és a Vág torkolatánál tartom. Két és fél óra alatt érek ide.
A folyók találkozásánál szépen látni mennyire eltér a két folyó színe. A fénykép sajnos nem adja vissza.

A Vág melletti kerékpárút csendes, alig találkozok emberrel. Gútáig nagyon kényelmesen lehet haladni, ezt a szakaszt nagyon szeretem. Gútán van Európa leghosszabb fedett, teljes egészében faszerkezetű hídja. Sokan jönnek megcsodálni a hidat és a mellette lévő skanzent.
Itt is pihenek és már a szendvics is nagyon ízlik, megéheztem. Folyamatos szembeszél van, 14-16 kilométer/órás sebességet tudok csak kicsikarni magamból. Szélcsendes részekhez érve 20-24-re is felgyorsulok, aztán megint támad a szél. A felkészülésem most sem sikerült jól, amit a lehetőségek megengedtek, azt meg is tettem!

A Vág jobb partján haladok, lehetőleg legközelebb a vízhez. Hol alacsonyabb, hol magasabb rendű utakon.
Nem sokat jelent, mert sokszor a főúton kisebb a forgalom, mint egy alacsonyabb rendűn.

A főutak többsége széles, a szélső záróvonal mellett 50-70 centiméteres menekülősáv, ami egy bringásnak elég a jó haladáshoz. Alig van kátyú, lehet nézelődni. Nagyszombat magasságába érve, jobbról a távolban már az Inóc-hegység látható.
Gúta, Vágsellye, Galánta után már jobban tudja legeltetni az ember a szemét a változatos tájon.
Értem ez alatt a magasabb hegyeket, a dombokkal szemben. Lipótvárhoz érve már ki lehet jelenteni, ez a rész már kezd izgalmas lenni. Azért is, mert erre még nem jártam.

Megkedveltem a Vág melletti bringázást! Még szeretnék erre jönni máskor is, és a Tátra is még biztos célpont lesz! Egészség legyen!

A Vág gátak közé szorítva folydogál, több helyen nagy víztározók vannak létrehozva. Remek horgászparadicsomoknak, vitorlázó helyeknek, vízi sport telepeknek adva helyet. Időnként felkaptatok a gát tetejére. Több helyen a gát koronája le van aszfaltozva, bringások, görkorisok suhannak rajta.

Sokszor feleslegesen fárasztom magamat, mert csak dudva növi ki magát a földből.
Tény, a lehetőség tökéletesen adott, hogy a Vág mellett a forrástól a torkolatig szenzációs kerékpárutat hozzanak létre a Szlovákok. A folyó mellett 30-40 kilométerenként nevezetes városok, tele értékes épülettel, látnivalóval. (Talán mondanom sem kell, ezek mind Magyar városok voltak.)
A víztározók mellett már minden adott a vendégek fogadásához, ami hiányzik, a gát tetején már elkészült aszfaltutak összekötése.

Nagy feladat, hatalmas munka, de pár év alatt olyan lehetne mint a Passau-Bécs közötti híres EuroVelo6 kerékpárút -király- szakasza.
Napnyugtáig még van pár órám, kezdem keresni az éjszakai szállás lehetőségét. Így érek Pöstyénbe mikor meglátok egy kempinget jelölő táblát.
Közeledve a kemping felé, ami a Vág mellett van, egyre több az ember. Messziről hallani az erős motorok hangját.
Itt is van egy víztározó, ezen tartanak légpárnás motorcsónak versenyt. Ilyet még nem láttam, egy darabig bámészkodok.

A kempingben keresek egy jó helyet magamnak, tisztálkodás, jó evés, majd küzdelem a széllel míg felkötöm a függőágyamat.

Már közeledem a Tátrához, a Kis-Fátra van előttem

Pöstyén-Zsolna

Vadkemping Zsolna előtt

Második napom, Táv: 140 kilométer, Szint: 500 méter, Idő: egész nap


Már tegnap este kerestem a recepciót, de egyszerűen nincs. Most reggel ismét keresem, körbejárom a kempinget, hiába. Nem várom meg míg itt letelik a szabadságom, fotelba pattanok és eltekerek.

A városban reggelizem. (Mostani túrám inkább a haladásról szól és nem a kulináris élvezetekről.)
Reggeli, ebéd és vacsora:
3-3 kifli, vagy zsemle
10 dkg vaj
10 dkg szalámi (száraz)
naponta 1-2 kakaó, vagy tejeskávé
Időnként főzök is valamilyen tasakos levest. (cérnametélttel, vagy virslivel felturbózva)
(egyszer reggelire, egyszer vacsorára)
Izotóniás port még otthon vettem, naponta egy adagot bekeverek.
Hoztam még multivitamint és C vitamint. 1-1 szem naponta.

Pöstyén centruma tetszik. Rendezett, az emberek békésen sétálnak. Rohanásnak nem látom nyomát.

Szűkül a Vág völgye, egyre jobban közelednek a hegyek. Hát ezt várom! Egyre több a hirtelen kaptató és a kanyar. A Vágon nagy munkában vannak. Modern gépekkel építik a hidakat, duzzasztókat, a hegyek kiugró szikláin pedig békésen pihennek a várak, kastélyok.

Többször megállok mint tegnap és csak nézelődök, akár Ausztriában is lehetnék az Alpokban!
Trencsén, Vágbeszterce, majd Zsolna következik. Következne, de még előtte megállok, mert találok egy számomra kedvező éjszakai helyet. Jobb helyet nem találok, egy kis faház teraszán ponyvázok éjszaka. Komótos vacsorázás, közben a tájjal próbálok betelni, emlékezetembe vésni.
Itt is fel van duzzasztva a Vág, kusza földnyelvek között holtágak, a horgászok álma. Itt lelek éji menedékre.

Előttem a Magas-Tátra

Harmadik napom, Zsolna-Chocholów

Táv: 110 kilométer, Szint: 900 méter

Még lesz emelkedő, vagy lejtő jön?

Hideg, nyirkos volt az éjszaka. A ponyva teljesen vízes, a hálózsákom is nedves, a lábam fázik, pedig mindent magamra szedtem éjszakára.
Esélyem sincs kiszárítani most a cuccaimat, majd délután valami jó napos helyen. A főút mellett van egy épület, padok, asztalok. A reggelimet ott készítem el. Főzök egy forró levest, ez átmelegít. Igazán csak most kezdek gondolkodni a további utamról.
Zakopane egy kósza gondolat már évek óta bennem és most nincs is messze. Érinteném a Magas-Tátrát is, ott van még a Csorba-tó is

Szebbnél szebb gondolatok és látnivalók. Irány Zakopane, a többin majd gondolkodom pár nap múlva. Könnyű így szervezni ugye? Zsolnát az 583-as úton hagyom el. Fokozatosan emelkedik a szint, de olyan tempóban tudok haladni, mint az első napomon széllel szemben. Ezzel most meg vagyok elégedve, ráadásul a látnivalók bőséggel lekötnek.
Időnként lefényképezem a GPS-t és a tájat, hogy ott mit látni. Emléknek nagyon jó lesz. Fantasztikus élmény áttekerni a Kis-Fátrán!
A nap egyre magasabbra hág az égen, fokozatosan melegszik az idő.

Begurulva egy városkába megebédelek egy parkban, közben kiszárítom a cuccaimat. Feleslegesen nem akarok cipelni semmit, csak akkor veszek valamit mikor szükségem van rá. Veszek egy polár felsőt, éjszaka szükségem lesz rá. Jobban lehűl a levegő éjszakára a vártnál.

A lejtőkön szélvész gyorsan túl vagyok, közben festői látnivalók töménytelen mennyiségben.
Közeledek a Lengyel határhoz. Az ég egyre felhősebb, hidegebb a levegő.

A határnál útépítés, lámpa irányítja a forgalmat. Míg állok, egy gyalogos zarándok sétál el mellettem csuhában, kis tarisznya a vállán, rózsafűzérrel az egyik, hosszú bot a másik kezében. A bot fent két ága keresztet formáz. Kérdezem: El Camino? Bólogat, azt mondja: Santiago de Compostella.

Neki azért még bőven van hátra az útból! Ez tényleg elszántság, kitartás, lemondás sok-sok mindenről.
Ismét keresem a lehetőséget éji szállásra. Egy családnál találok helyet. Gazdálkodnak, épp a teheneket fejik. Jókora faházban élnek, itt kapok egy szobát. Van külön WC, konyha, fürdő, és az alvós szoba.

Bringázás a Magas – Tátra derekán!

Negydik napom, Chocholów – Csorba

Táv: 100 kilométer, Szint: 1700 méter

Ezt a napot nagyon imádtam

Végre itt lehetek? Gyerekkorom óta vágyom ide! Végre látom, igen, ez a Magas – Tátra!

Honnan ez a nagy vonzalom? Mondjuk nem csak ide, az ehhez hasonló helyek mindig vonzottak!

Reggel szembesülök a ténnyel, a kimosott holmiaim még nedvesek. Így veszem fel, majd megszárad a testemen. Hűvös, nyirkos a reggel, kénytelen vagyok kicsit megnyomni, jobban dolgozzanak az izmok, több hő termelődjön. Az út mellett hatalmas fenyők, sűrű koronájuk alig enged át fényt. Az erdős rész után tisztások, legelők. Faházak és sajtfüstölők. És én. Alig van mozgás, élvezem a csendet, a panorámát. Még mindig látszódik a lehellet, hűvös van.

Zakopanéba nagy gurulással érkezem meg. Gyerekkoromban látott fényképek emlékei törnek a felszínre. Nagy élmény itt lenni! Közvetlenül mellettem a Lengyel – Tátra. Itt minden a síelésről, a turizmusról szól. Sok-sok ember sétál, hátizsákkal vág neki a hegynek. Jó ezt látni!

Visszatérek Szlovákiába, irány a Csorba-tó!
Kerülöm a Lengyel-Tátrát, majd oldalról a Magas-Tátrát. Az autósok szakaszosan támadnak.
Percekig egy sem zavar, majd 5-10 autó is elmegy mellettem. A hajtűkanyarokban kissé lefogom a csapatot, de türelmesen várnak.
Mióta úton vagyok, még egy sem dudált rám. Közeli előzések voltak, de határozottan kijelentem, KULTURÁLTABBAN VEZETNEK MINT MAGYARORSZÁGON!

Mire a délelőtt közepéhez érek, érezhetően egyre többen vannak a hegyen. A felkapott helyeken csurig vannak a parkolók, sőt a parkolóktól még több száz méterrel is autók állnak az út szélén.

A magassági szintjelzőm sem nyugszik, egyre többet mutat. Nekem, mint a Gerecse mellett élőnek ez nagy szó! Ezer méteres magasságban tekerni?!
Erre sokan megmosolyognak, de csak most adatott meg a lehetőség, hogy ilyen helyre is eljussak!

Napnyugta még több órányira van mikor Csorba-tóhoz érek. Előtte még eltekerek a Tátra legmagasabb csúcsai előtt is. Szinte kézzel foghatók. Nem tudom szavakba foglalni amit érzek. Beszéljenek a képek!

Ötödik napom, Tátracsorba-Garamnémetfalva

Táv: 120 kilométer, Szint: 730 méter

Átkerékpároztam a Tátrán!

Átkeltem a Tátrán

A Csorba-tó mellett nincs kemping, panzióra, szállodára nem akarok annyit költeni amennyiért ajánlanak.
Sok ember van, elbújni nincs hova, nincs is akkora helyismeretem. Csorba településre gurultam le még tegnap este, itt aludtam a kempingben egy faház teraszán.
A nap már rendesen telibe kapta a hálózsákomat mikor felébredtem. Nem sajnálom az átaludt órákat!

Elméletileg most már könnyű helyzetben vagyok, csak lefelé visz az út. Gyakorlatilag nem ez a helyzet.
A Magas-Tátrából legurulok, majd áttekerek az Alacsony-Tátrán, aztán jönnek a dimbes-dombos részek!
Poprádot kikerülöm, csak később térek rá a 67-es főútra, majd erről a 66-ra ami Breznóbányára visz.
Búcsút intek a Magas-Tátrának! Nem a rövidebb utat választom, az egyszerű lenne.

Az Alacsony-Tátra is tartogat meglepetéseket, látnivalókat és komoly emelkedőket. A lábam se a régi!

(Breznóbánya után a 66-os úton nem engedett mindenhol a kerékpározás. Bizony volt, hogy nem vettem észre a táblát, vagy a letérőket.
Szerencsére semmi gondot nem okozott ez a vétségem, még most sem dudáltak rám.
Azért igyekezve a szabályokat betartani, a főút mellett futó kis utakat részesítettem előnyben.)
Egy kis faluban találok kempinget Borosznó-fürdő előtt.
Közvetlenül a Garam partján 3 Euroért le tudok fürödni és kényelmesen el tudok aludni egy jókora faasztalon.

A Tátra már csak emlék, a Selmeci hegységben bóklászom

Hatodik nap, Garamnémetfalva-Bagyan

Táv: 90 kilométer, Szint: 700 méter, Idő: egész nap

Ma is több híres Magyar várost érintek! Besztercebánya, Zólyom, Selmecbánya.

Szeretnék feljutni a Szitnya (Sitno) csúcsára és ott éjszakázni. Selmecbányáról nagy figyelemmel távozom, mert a Szitnya már csak pár kilométerre van. A tetején TV torony, az alapanyagokat valahogy fel kellett vinni, így kell járható útnak is lenni.

Még a GPS-el is leszerveztetem az útvonalat. (autóra van állítva) Nagyon szépen mutatja a csúcsig az utat.
Fogynak a kilométerek, már csak 2,5 kilométer van hátra, mikor nagy bánatomra kiderül, ez az utolsó szakasz csak gyalog és ösvényen járható.

Most már tudom, legközelebb a hegy másik oldalán kell próbálkozni! Sajnálom magamat, így legalább tovább megyek, közelebb leszek az otthonhoz. Pár percnyi gurulás után (amúgy 524004-es úton vagyok, amit minden bringásnak merek ajánlani mert jó a minősége, kevés az autó és szép tájakon hullámzik) találkozok két túrabringással.

Az idősebb egy amerikai, úgy 65 év körüli, a másik egy budapesti fiatalember. Varsóba tartanak. Az amerikai már kétszer keresztben átkerékpározta az USA-t.

Mindig kell valamilyen csodabogárral találkoznom, aki továbbra is inspirál!

Utolsó éji szállásom helye Badanban a focipályán van. Klassz műfüves pálya. Napközben beszívta a meleget, most este kezdi kiadni magából. Az egyik sarokban kifeszítem a ponyvát, bevackolom magamat. A pálya alja egész éjszaka nyomja a meleget, egy cseppet sem fázom. Sőt, melegem van! Még lefekvés előtt elkészítem a búcsúvacsorát. Virslit főzök és a forró lébe még teszek egy zacskós májgaluska levest.

Nem is tudom miről álmodtam. Talán a Tátra csodás csúcsairól, a szabadság érzéséről.

Újra itthon!

Hetedik nap, Bagyan-Tatabánya

A Tátra kerékpártúrám véget ér, hazaérek Tatabányára

Táv: 120 kilométer, Szint: 570 méter, Idő: egész nap

Tatabánya-Selmecbánya távot már megtekertem, nagyjábol ezen az útvonalon.
Mai célom hazaérni. A tátrában nem volt ilyen meleg, nyakamon a kánikula, nem győzök inni.

Hazáig az útvonalam: Bagyan-Esztergom-Bajna-Tatabánya

Egy érdekes beszélgetés eszembe jut, Bajnán történik. Egy laza fröccsre térek be a helyi műintézménybe.
(1 dl száraz fehérbor és hozzá 4 dl szóda. Ez is egy bevált frissítő a sör mellé!)
Egy helyi kerékpáros kolléga kérdezi: Hova megyek?

Tatabányára

Huha, az jó messze van! Hol állsz meg még éjszakára?

  • Szerző
  • Fényképek
  • A túrát bejárta

Gazsi Szabolcs

Kapcsolat a szerzővel: szabolcs.gyertekvelem@gmail.com

Feliratkozás hírlevélre

author avatar
Gazsi Szabolcs Belkereskedelmi ügyintéző, készletgazdálkodási szakember, Hobbi: túrázás, utazás, kerékpározás
Főszerkesztő, admin. 14 éves korom óta túrázom, kerékpározom. Magyarország alapos megismerése az egyik fő célom, de a határon túli tájak bejárása, emberek megismerése is a célkeresztben van. Az évek alatt szerzett tapasztalataimat, élményeim akarom a gyertekvelem.hu weboldalon átadni. Az új generáció legyen egészségesebb, fittebb, okosabb, tájékozottabb.
SEOzseni