Zarándokutak, turistautak, esetleg szakrális elvonulás, feltöltődés? Újra felkapott divat? Mi volt a zarándoklat előtt? Milyen zarándokutak vannak Magyarországon? Mi a céljuk, miért vannak? A zarándokút egy turistaút, vagy fordítva?
Bevezető a zarándokutak világába
Olvasási idő kb. 21 perc
Leásunk a múlt homályába! Mi volt hamarabb? A zarándokutak, a szakrálisutak, vagy a turistautak?
Göbekli Tepe, egy elképesztő 12000 éves építmény
Spirituális, szakrális érzékenység
Vallástörténet és zarándokutak
A zarándoklat meghatározása és kötödése a vallásokhoz
Divat lett a zarándokutak bejárása?
Zarándokutak – turistautak, vagy fordítva?
A magyarországi turistautak rövid története
Zarándokutak Magyarországon
Via Margaritarum, Gyöngyök útja
Zarándokutak, szakrális utak, vagy turistautak?
A történészek sokszor a közeli múlt kérdéseit sem tudják pontosan igazolni. A kérdések megválaszolása a feltárt leletek, bizonyítékok, az összes eddigi tudásuk, tapasztalatuk és a mai logikus gondolkodásmód alapján történik. A fenti kérdésre azért aránylag könnyűnek tűnik a válasz.
A szakrális utakat tekinthetjük a zarándokutak kezdetének. Azért már ez előtt is várndoroltak, ,,zarándokoltak,, az emberek. Az időben visszafelé lépkedve, eljutunk az őskorig.
Az őskor kezdete: az első emberelődök (Hominina) megjelenése kb. 6-4 millió évvel ezelőtt.
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90skor
Az őskor vége: az írott történelem kezdete az i. e. 4. évezredben. Ez egyben az ókor kezdete is.
Brutálisan nagy idő, és a több millió év alatt természetesen fejlődött az emberiség
Göbekli Tepe: Az emberiség egyik legősibb temploma
A mai Törökország délkeleti részén található Göbekli Tepe régészeti lelőhely az emberiség történetének egyik legnagyobb rejtélyét rejti magában. A feltárások során előkerült, körülbelül i.e. 11.500 és 9.000 között épült körtemplomok az eddig ismert legkorábbi, ember alkotta vallási építmények közé tartoznak.
Egy ősi szentély
A szénizotópos vizsgálatok alapján a Göbekli Tepén talált építmények több mint 12 000 évesek! Ezek a T-alakú, díszes faragásokkal ellátott oszlopokból álló körök jóval megelőzik a híres Stonehenge-t. A lelőhelyen található számos, még feltáratlan kőkör arra utal, hogy ez a hely kiemelt jelentőséggel bírt az ősi közösségek számára.
A vadászat és a vallás találkozása
A Würm-glaciális végén letelepült vadászközösségek hozhatták létre ezt a különleges helyet. A régészek szerint a Göbekli Tepe nemcsak vallási központ volt, hanem a közösség összekovácsolásában is fontos szerepet játszott. A szakrális, szociális és műveltségi kapcsolatok kialakulása itt akár a növénytermesztő társadalom megjelenése előtt is megtörténhetett.
Egy üstökös becsapódásának nyomai?
Egy újabb kutatás szerint a lelőhelyen talált, úgynevezett keselyűkő ábrázolások egy ősi, katasztrofális eseményre utalhatnak. A kutatók szerint ezek az ábrák egy üstökös becsapódását rögzíthették, amely i.e. 10 900 körül következhetett be. Ez a katasztrófa tömeges kihaláshoz és számos korai civilizáció összeomlásához vezethettek.
Göbekli Tepe felfedezése forradalmasította az emberiség történetével kapcsolatos ismereteinket. Ez a különleges hely tanúsítja, hogy már a történelem előtti időkben is léteztek fejlett társadalmak, amelyek összetett vallási és szociális rendszereket alakítottak ki.
Elmélkedjünk a 12000 évvel ezelötti építményről, és szerepéről
Milyen tudás, helyismeret, szervezőkészség, logisztika kellett egy ilyen gigászi munkához? Ez a tudás nem jön egyik napról a másikra. Az akkori emberek már alakították a természetet, formálták a környezetüket. Nem csak a puszta megélhetésért küzdöttek. Elképzeléseik, igenyeik voltak.
Már jóval e hatalmas körtemplom megépítése elött szükségét érezhették annak, hogy hitük legyen, magyarázatot találjanak a megmagyarázhatatlanra. Vándoroltak, keresték a ,,jó,, helyeket.
Mik lehetnek a ,,jó,, helyek?
- A mindennapi élethez szükséges alapvető források megléte
- Amint a fenti szükségletek bőséggel elérhetők, a kényelmesebb élet biztosítása következik, hogy mégjobb legyen a hely.
- És ,,jó,, hely még az is, aminek jó a kisugárzása. Ez egy megmagyarázhatatlan dolog.
A ,,jó,, hely, ahol bőséggel van élelem, nem mindig van ott, amelyiknek jó a kisugárzása. Azt a ,,jó,, helyet, ahol szívesen elfekszem és pihenek, nem fogom felszántani, bevetni, nem ott fogom tartani az állataimat. Őseink sem tették ezt! Valahogy így alakulhattak ki a kultikus, szakrális helyek.
Megérkeztek egy ilyen helyre, lepihentek, ettek, ittak, pihentek. Kialakulhattak szertartások, aztán idővel rajzokkal, faragásokkal, szobrokkal kezdhették el a díszítést, a hely nagyságának a kihangsúlyozását. Hosszú évek, évtizedek munkájával emelték ki a környező tájból ezeket a spirituális helyeket. Ennyi munka és áldozat után pedig évről évre felkeresték, elvándoroltak ide. A sok-sok év alatt csodás gyógyulások is történhettek. Az ilyen esetek, történések igazán csodának számítanak, óriási a ,,reklám értéke,,.
Még elképzelni is nehéz, 2500 évig mennyi ember életének egyik mozgatórugója volt ez a régi kőtemplom. Ez az idő több, mint amennyit Krisztus születésétől számolunk. Lényegesen több, mint a honfoglalásunk óta eltelt évek.
Spirituális, szakrális érzékenység
Vannak akik mélyen hisznek benne és sokan cáfolják. Sokkal régebb óta hisznek benne az emberek, mint nem. Létező dolog, de nem nem mindenki fogékony rá. Van aki teljesen meg van győződve a létezéséről, de nem ,,érzi,, a helyet. Magam részéről: Hiszek benne, érzek is valamit. Sok olyan hely van, ahova mindig szivesen visszamegyek, és nagyon jól érzem ott magam. Pl. A Gerecse közepe, Pusztamarót.
Olyan helyek is vannak, ahol nem érzem magamat jól, elmennék onnan. Családdal, és baráti társasággal is többször volt ilyen érzésem, érzésünk. Mikor tízből hatan-heten is ,,rossz, kellemetlen érzésre,, panaszkodnak valahol, abban lehet valami.
Gyorsan nézzünk is pár érdekes helyet itt Magyarországon! (Nem a kellemetlen, rossz helyek, inkább érdekességek.)
Vallástörténet és zarándokutak
Zarándokutak a téma, így pár mondatban a vallásra is ki kell térni.
Feltételezem, ha már eddig elolvastad a bejegyzést, érdekelnek a zarándokutak. A zarándoklathoz nem kell vallásosnak lenni. Hit kell hozzá. Valamiben hiszel, hinni akarsz, vagy szeretnél, talán csak bízol valamiben, és ezért indulsz útnak.
A vallástörténet olyan tudományág, amely feltárja, hogy az egyes vallások miként keletkeztek, hogyan fejlődtek, és milyen szerepet játszottak – illetve játszanak – a társadalmakban. A vallástörténészek összehasonlító módszerekkel vizsgálják a különböző vallásokat, és ehhez számos segédtudományt vesznek igénybe, mint például a vallásszociológiát, a valláspszichológiát, a vallásföldrajzot, a filológiát és a régészetet.
Fontos megkülönböztetni a vallástörténetet az egyháztörténettől. Míg az előbbi minden vallás történetével foglalkozik, az utóbbi csak a keresztény egyház történetét vizsgálja.
A vallás nem egy hirtelen felbukkanó jelenség, hanem az emberiség történetével egyidős. Az ember mindig is kereste a válaszokat a létezés nagy kérdéseire, és a vallás évezredek óta nyújt erre egy lehetséges magyarázatot.
A történelem során számos jelentős vallás született. Az indiai szubkontinensen a brahmanizmus, a buddhizmus és a dzsainizmus alakult ki, Kínában a konfucianizmus és a taoizmus, míg a zsidó vallás alapjait a kereszténység és az iszlám is magába fogadta. A perzsák is törekedtek univerzális vallás létrehozására, így alakult ki a zoroasztrizmus, a Mithrász-kultusz és a manicheizmus. Bár ezek a vallások is jelentős hatással voltak a világra, végül mégis a nagy világvallások – a kereszténység, az iszlám és a buddhizmus – alakították át leginkább az emberiség történelmét.
A 7. század óta új nagy vallások már nem születtek, inkább a meglévők alakultak át, és új ágazatok, szekták jöttek létre.”
Az idézet utolsó szakaszában van egy fontos mondat! Ez hány vallással és milyen sokszor következhetett be?
Ajánlom figyelmetekbe a táblázat oszlopainak átnézését. Középen kékkel: Hinduizmus
A zarándoklat meghatározása és kötödése a vallásokhoz
A zarándoklat, vagy más néven zarándokút (lat. peregrinatio religiosa) egy vallási vagy spirituális jelentőségű utazás, melynek során a hívő egy szentnek tekintett helyre zarándokol. Ez az út nem csupán a cél eléréséről szól, hanem a testi-lelki megújulásról és a belső fejlődésről is. A zarándoklatot gyakran aktív meditációnak nevezik, hiszen a hosszú út során a hívő elmélyülhet gondolataiban és erősítheti kapcsolatát a szenttel vagy istenséggel.
Szimbolikusan a zarándokút beavatást jelent és az engedelmesség kifejezése. Gyökerei az ősi hithez nyúlnak vissza, mely szerint bizonyos helyeken erőteljesebben hatnak a természetfeletti erők.
A világ különböző vallásaiban eltérő a zarándoklatok célja és hagyománya. Az iszlámban Mekka, a hinduizmusban Benáresz, a buddhistáknál Buddha szent helyei, míg a keresztényeknél Jézus Krisztus, Szűz Mária vagy más szentekhez kapcsolódó helyek a legfontosabb zarándokhelyek. Az ókorban a görögök és rómaiak is gyakorolták a zarándoklatot, ahogy a germánok is szent erdőket látogattak.
Nagyon érdekes a további rész is a Wikipediában, ajánlom olvassátok el.