Évek óta dédelgetett vágyam Szlovákiában a Király-Hegyre felbringázni. 2025. júliusára összeállt a terv, Aggtelekről indulva fogom meghódítani a csúcsot. Hogy jussak el Aggtelekre? A legegyszerűbb megoldást választom, ameddig lehet vonatozom. Vonattal cél Szilvásvárad és innen Aggtelek már csak 70 kilométer kerékpárral.
Merida bringámmal vágok neki az útnak. Csak kis táskákat viszek, nincs szükségem a nehéz túragépemre.
Aggteleken a szállást előre lefoglaltam, sikerült szuper helyet találni magamnak.
Utazok a kis piros vonaton Egertől Szilvásváradig.
A túra jellege: Egynapos kerékpártúra
Helyszín: Európa
Ország: Magyarország
Tájegység: Bükk és Gömör-Tornai karszt
Túra napok száma: egy
Táv: 72 km
Szint: 635 méter
Útvonal letöltése: Szilvásvárad-Aggtelek kerékpárral
Felszerelés: Kerékpár, a kötelező felszerelés, tisztálkodó és váltó cuccok
Élmény: ⭐⭐⭐⭐⭐
A túra nehézsége: 🚴🚴🚴
- Utazás, majd tekerés Szilvásvárad Aggtelek között
- Galéria, Szilvásvárad Aggtelek bringával
- A gyertekvelem.hu különleges ajánlata
- Gyakori kérdések
Utazás, majd tekerés Szilvásvárad Aggtelek között
Fél tizenkettőkor érkezett meg a vonat Szilvásváradra, már nagyon vártam a tekerésre. Fél napom vonatozással telt. Amúgy az Eger-Szilvásvárad között ingázó vonatot és az útvonalát nagyon kedvelem. Téli bükki gyalogtúráim alkalmával is szeretek erre jönni.
A vonatról történt leszállás és a csomagok átnézése után rögtön indulok. Bükkmogyorósd, Csernely irányába kormányzom a járgányt, nem a legrövidebb útvonalon haladok. A szálláson 18-19 óra körülre jeleztem az érkezésemet, van időm. Egy véletlen defekt javítása is bőven belefér, bár erre kicsi az esélyem.
Nem bántam meg ennek az útvonalnak a választását, Aggtelekig alig van forgalom, könnyen haladok. Lehet nézelődni, megállni a településeken és fényképezni. Nagyon szuper útvonal! Rengeteg természeti és kultúrális látnivaló van. Csak néhányt nézek meg, nincs időm mindenre.
Bükkmogyorósd
Magyarország egyik legkisebb önálló települése, a lakók száma az elmúlt években 120-130 fő körül stabilizálódott. Először 1292-ben említik Monyorosd néven. A név a környéken bőven termő mogyoróra utal, a „Bükk” előtagot pedig 1904-ben kapta a hegység közelsége miatt. Ha elmenekülnél a város zaja elől, már meg is találtad a megfelelő helyet.
A falu talán leghíresebb pontja: Uszó Buddhista Oktatási, Kulturális és Elvonulási Központ. 1987-ben szentelték fel Kőrösi Csoma Sándor emlékére. Egy csendes völgyben fekszik, és bárki számára látogatható, aki nyugalomra vágyik.
Csernely
A település határában járok. A sárga napraforgótábla vidám, a hullámzó hegyek kalandra hívnak, a fehér és sötét felhők pedig elgondolkodtatnak. Fél óra múlva menekülnöm kell a vihar elől, vagy eloszlik a felhő és piszok meleggel kell számolnom?
Még mindig csak a Bükk lábánál vagyok, szemben a csúcsok. Utam hullámvasutazik velem, szépen gyűlik a szintemelkedés.
A falu a Csernely-patak völgyében fekszik, az Upponyi-hegység és a Bükk találkozásánál. A környék kiválóan alkalmas gyalogtúrákra.
A települést már 1236-ban említik az oklevelek. Nevét valószínűleg a cser fáról vagy a cserjés vidékről kapta.
Érdekesség, hogy a falu már 1744-ben saját pecsétnyomóval rendelkezett, amely két templomtornyot és egy ekevason álló keresztet ábrázolt. Ez a motívum ma is látható a község címerében.
Csernely-patak völgye
A következő pár kilométer egy szép kis völgyben vezet. Enyhe lejtő, szép táj, kellemes hőmérséklet a völgynek és az árnyas fáknak köszönhetően.
A völgy és a környező erdők a néphagyomány szerint Vidróczki Márton, a híres bükki betyár kedvelt búvóhelye volt. A patak forrása, a Betyár-kút is róla kapta a nevét.
Lénárddaróc
Nevét két részből eredeztetik, a Lénárd valószínűleg egy korábbi birtokos keresztneve volt, a Daróc pedig a foglalkozásnévből ered (a darócok királyi vadászok vagy bőrkikészítők voltak, akiknek ez volt a szolgálati helyük.
A falu központjában álló barokk stílusú templom 1751-ben épült, és a település legfontosabb műemléke. Lénárddarócon még ma is látható több olyan régi parasztház, amely őrzi a palóc és a bükki építészet jegyeit (például a kőből épült, tornácos házak).
Nekézseny
Szeleczky Zita emlékezete
A falu neve összefonódott a 20. század híres magyar színésznőjével, Szeleczky Zitával.
Bár Budapesten született, a családja nekézsenyi származású volt, és a művésznő ezer szállal kötődött a faluhoz. Halála után kívánságára itt, a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.
A faluban található a Szeleczky Zita Emlékház, ahol személyes tárgyait, fényképeit és relikviáit tekinthetik meg a látogatók.
Dédestapolcsány
A Bükki Nemzeti Park széléhez értünk. Dédestapolcsány két falu, Dédes és Tapolcsány egyesüléséből jött létre 1950-ben. A település elsősorban gyönyörű természeti környezete és a horgászparadicsomként ismert Lázbérci-víztározó közelsége miatt népszerű úti cél.
Dédesi várrom: A falutól délre, egy 597 méter magas sziklabércen található a 13. századi vár maradványai. Történelmi jelentősége, hogy 1567-ben a védők inkább felrobbantották a várat, mintsem török kézre adják. A romoktól pazar kilátás nyílik a Bükkre.
A falu az Országos Kéktúra útvonalán fekszik, így a túrázók egyik kedvelt megállóhelye. A környéken számos tanösvény és kerékpáros útvonal található. A közeli Upponyi-hegység és a Bükk-fennsík közelsége miatt a tiszta levegő és a nyugalom garantált.
Tardona
Tardona neve elválaszthatatlanul összefonódott az irodalommal és a „bujdosó” léttel.
Jókai Mór és a „Bujdosó” falu
Tardona legfőbb büszkesége, hogy az 1848–49-es szabadságharc bukása után itt talált menedéket Jókai Mór. Az író 1849 augusztusától decemberéig rejtőzködött a faluban a zsandárok elől.
Jókai Mór Emlékszoba és Tájház: A régi iskola épületében berendezett kiállítás őrzi az író emléktárgyait és a korszak falusi életmódját. Itt látható az a híres ezüstkehely is, amelyet Jókai hálából ajándékozott a falunak.
Csányi Benjámin sírja: A helyi temetőben nyugszik az a földesúr, aki életét kockáztatva bújtatta az írót.
Jókai-fa: Egy hatalmas tölgy a falu határában, amely alatt a legenda szerint Jókai sokat pihent és farigcsált.
Kazincbarcika
1954-ben jött létre Sajókazinc és Barcika (valamint később Berente) egyesülésével, kifejezetten nehézipari központnak tervezve (szocialista városépítészet).
Kazincbarcika, vagy ahogy gyakran nevezik, a „Színes Város”, teljesen más arcát mutatja, mint a környező kistelepülések. Míg Dédestapolcsány és Tardona a múltról és a természetről szól, Kazincbarcika egy dinamikus, modern szemléletű iparváros, amely az utóbbi évtizedben látványos esztétikai átalakuláson ment keresztül.
A „Színes Város” koncepció (KolorCity)
A város legmeghatározóbb jellemzője ma már nem a szürke panelrengeteg, hanem a hatalmas, művészi falfestmények.
KolorCity projekt: Több mint 30 lakóház és középület falát díszítik óriási, kreatív falfestmények (muralok), amelyeket kortárs művészek készítettek.
KolororCity Fesztivál: Nyaranta megrendezett összművészeti fesztivál, amely koncertekkel, kiállításokkal és közösségi programokkal tölti meg a várost.
Megmondom őszintén, egy szürke ipari várost vártam, ezzel szemben tényleg a „Színes Város”-t találom.
Picit szusszanok, bekapom a szendvicsemet és iszom egy sört. A városon a kerékpárúton klasszul át lehet gurulni, ez dícséretes.
A Tour De Hongrie-szobornál készítek egy fényképet, nem tudom mikor járok majd megint erre. Kazincbarcikát elhagyva már a Bükk-vidéket is magam mögött hagyom, következik az Aggteleki-karszt.
Sajókaza
A Sajó folyó partján fekszik, és bár Kazincbarcika közvetlen szomszédságában található, hangulatában és történelmében inkább a régi nemesi világot és a középkort idézi. A település különlegessége, hogy egykor mezővárosi ranggal rendelkezett, és fontos vármegyei gyűlések helyszíne volt. Radvánszky-kastély
A falu legjelentősebb épülete a klasszicista stílusú kastély, amely az 1830-as években épült. A Radvánszky család 1756-tól egészen 1945-ig volt a birtokosa. A kastély egykor hatalmas, egészen a Sajóig nyúló angolparkkal rendelkezett.
A 20. század elején itt őrizték az ország egyik legértékesebb magánkönyvtárát és levéltárát (többek között Balassi Bálint kéziratait is itt találták meg).
Református templom – Egy középkori kincs
Sajókaza temploma országos jelentőségű műemlék, amely a 12. század végén épült román stílusban, majd később gótikus elemekkel bővült. Különlegessége, falai között találták meg egy vörösmárvány szentségtartó (tabernákulum) maradványait, amelynek másolata ma is látható.
Felsőnyárád
A falu egy völgyben fekszik, lankás dombok veszik körül.
Felsőnyárád életét évtizedeken át meghatározta a szénbányászat. A település határában működött az egyik jelentős észak-borsodi bányaüzem. Jelenleg is folyik barnakőszén kitermelés.
Bár a hagyományos mélyművelésű (föld alatti) bányát már évtizedekkel ezelőtt bezárták, az elmúlt évek energiaválsága és a megnövekedett lakossági igények miatt a bányászat új formában tért vissza a településre.
Bányász Emlékpark: A falu központjában egy emlékhely őrzi a bányászok emlékét és a nehézipari múltat. Itt gyakran tartanak megemlékezéseket (pl. Bányásznap környékén).
Menet közben több alkalommal megálltam, régi gyümölcsfák terméséből szedtem, élveztem az ízüket. Boltban ilyet nem lehet kapni. Mániákusan nemesítik a szép gyümölcsöket, a beltartalmi értéke nem számít. Ennek valyon mi értelme van?
Engedve a kényelmemnek, a tetszetős kis parknak, Felsőnyárádon ismét megpihenek. A gyerkőcök imádhatják! Nevezhetem manófalvának is. A cikk alján a galériában még több fényképet is találtok róla.
Felsőkelecsény
Egy apró, alig 400 fős település a Putnoki-dombság szívében. A település neve a „Kelechen” alakból származik. Érdekesség, hogy eredetileg két Kelecsény létezett (Alsó és Felső), de az Alsó-Kelecsény nevű falu a történelem során elpusztult, így csak a mai Felsőkelecsény maradt meg.
Ma már csendes mezőgazdasági falu, Felsőkelecsény környékénrégebben találtak vasérc és szénnyomokat. Régészeti kutatások igazolták, hogy a középkorban a közeli Imolához hasonlóan itt is működhettek kezdetleges vasolvasztó kemencék.
Zubogy
Lakossága alig haladja meg az 500 főt, a falu neve a művészettörténészek és a középkori templomok kedvelői körében országosan ismert.
A település legfőbb látványossága a zubogyi református templom, amely a 12. században épült román stílusban, majd a 15. században gótikus elemekkel bővítették.
Különleges mennyezet: Bár sokan kazettás mennyezetként emlegetik, valójában festett pallómennyezetről van szó (1726-ból). Ez ritkaság, mert nem különálló négyzetekből (kazettákból), hanem hosszú, végtelenített indákkal, virágokkal és levelekkel díszített deszkákból áll.
Édenkert a karzaton: A templom karzatát jolsvai asztalosmesterek festették a 18. század közepén. A festmények között az Édenkert jelenetei is láthatók, ahol a kígyó az eredendő bűnre emlékeztet.
Mózes-szék: A lelkész ülőhelye különleges faragásokkal és festésekkel díszített, amely a helyi legenda szerint a férfi és női princípiumok tanítására is szolgált.
Harangtorony: A templom mellett egy zömök, fából ácsolt harangláb áll, amely még inkább fokozza a helyszín archaikus hangulatát.
Ragály
Ősi település a Putnoki-dombság és az Aggteleki-karszt határán. Nevét hallva sokaknak a „ragály” (betegség) szó jut eszébe, de a falu neve valójában egy régi magyar személynévből ered, és semmi köze a járványokhoz.
Érdekességek Ragályról:
A „Királyné tölgye” (Az ország egyik legöregebb fája), a nevezetesség a falu határában álló kocsányos tölgy. Úgy tartják, hogy Erzsébet királyné (Sisi) is megpihent alatta, amikor a környéken járt.
A fa kora becslések szerint több mint 450-500 év. Bár az idő vasfoga (és egy villámcsapás is) megviselte, a hatalmas törzs és a megmaradt lombozat még ma is tekintélyt parancsoló látvány.
A Balassa-kastélyok
A falu a nagy múltú Balassa család birtoka volt, akik két jelentős épületet is hagytak az utókorra:
Sárga kastély: Egy késő barokk stílusú, impozáns épület, amely a 18. században épült. Ma az önkormányzat és a könyvtár működik benne, de az épület és a parkja meghatározza a falu központját.
Kiskastély (Fehér kastély): A család másik ágának otthona volt, egyszerűbb, de szép épület.
A Református templom és a középkori freskók, a falu 13. századi temploma igazi művészettörténeti csemege. A templom belső falán értékes középkori freskók maradtak fenn (például Szent Apollónia és más szentek ábrázolásai), amelyeket a reformáció idején lemeszeltek, így menekültek meg az enyészettől.
Itt is látható a környékre jellemző festett fa berendezés (karzat, szószék), amely népi motívumokkal díszített.
A Ragályi család és a „Ragályi-szarvas”
A faluból származik a híres Ragályi család. Ragályi Balázs a 15. században élt, és a család címerében egy szarvas látható. Érdekesség, hogy a falu közössége ma is büszkén ápolja ezt a nemesi örökséget.
Aggtelek
Nevét az egész világon ismerik az UNESCO Világörökség részét képező barlangrendszere miatt, de a falu maga is tartogat érdekességeket.
Néhány tudnivaló Aggtelekről
Baradla-barlang (Az „Aggteleki cseppkőbarlang”)
Ez Magyarország legismertebb és leghosszabb barlangja, amely a szlovákiai Domica-barlanggal együtt egy több mint 25 kilométeres rendszert alkot.
Aggtelekről indul a népszerű Rövidtúra (kb. 1 óra), amely kivilágított útvonalon, utcai ruhában is teljesíthető. Itt található az óriási Hangversenyterem, ahol kiváló akusztika mellett zenei bemutatókat is tartanak.
Különlegességek: Hatalmas cseppkőoszlopok (például a „Csillagvizsgáló”), föld alatti patakok és különleges barlangi élővilág várja a látogatókat.
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
A falu a nemzeti park központja. Itt található a látogatóközpont, ahol nemcsak a barlangról, hanem a környék különleges felszíni formáiról (töbrök, karrmezők) is tájékozódhatsz. Természetvédelmi bemutatóhelyek: Az épületben kiállítások mutatják be a karsztvidék kialakulását és az itt élő ritka fajokat.
Felszíni látnivalók
Aggteleki-tó: A barlangbejárat közelében található apró, festői tó, amely körül kellemes sétát tehetsz.
Baradla-tanösvény: Ez a túraútvonal összeköti az aggteleki és a jósvafői barlangbejáratot a felszínen. Útközben megismerheted a karsztvidék növényzetét és a különleges „ördögszántásokat”.
Református templom: A falu központjában álló épület szintén középkori eredetű, falán római kori sírkőtöredékek is láthatóak.
Szabadidő és programok
Kemping és szállás: Aggtelek modern kempinggel és számos vendégházzal rendelkezik, így ideális bázis a hosszabb túrákhoz.
Kulturális események: A barlangi koncertek mellett gyakran rendeznek kézműves vásárokat és nemzetközi túrákat.
Határátkelés
Mivel a falu közvetlenül a határon fekszik, egy rövid sétával vagy autózással átérhetsz Szlovákiába, ahol a Domica-barlangot is megnézheted (ami a Baradla folytatása a túloldalon).
Négy és fél órája indultam Szilvásváradról, megérkeztem Aggtelekre a szállásomhoz. Szép utam volt!
A szállásomtól nagyon szép kilátás nyílik a településre, a távolban pedig Szlovákia és valahol a látóhatáron túl a Király-hegy. Holnap találkozunk, elég erővel és alszántsággal akár a csúcsra is felérek.
Letölthető útvonal: Szilvásváradtól Aggtelekig
Szilvásváradtól Aggtelekig kerékpárral
Táv: 72 kilométer
Szint: 635 méter
Galéria, Szilvásvárad Aggtelek bringával
A gyertekvelem.hu különleges ajánlata
Köszönjük, hogy olvasol minket, ezért különleges ajánlattal szeretnénk meglepni!
Tűnj ki az átlagból, ismerjenek meg sokan!
Legyél Te is Vendég Szerzőnk! ✍️Mi hiszünk abban, hogy a legjobb túra és kempingtippek nem a nagy útikalauzokból, hanem a valódi tapasztalatból és a szenvedélyes helyismeretből fakadnak.
Miről írhatsz?
A Kedvenc Útvonalad: Mutasd be azt a túrát, amire mindig visszatérsz, legyen az egy könnyed erdei séta.
A „Tökéletes” Vadkemping Helyszín: Oszd meg azt a lélegzetelállító helyet, ahol a legemlékezetesebb éjszakát töltötted a szabad ég alatt (persze, tiszteletben tartva a helyi szabályokat!).
A Te Területed: Írj bemutatót egy teljes tájegységről, amit kívül-belül ismersz, adj bennfentes tippeket.
Miért érdemes megosztani? Mit jelent ez számodra?
✅Légy Inspiráció! A te történeted adhatja a végső lökést valaki számára, hogy elinduljon élete kalandjára.
Az írásod a nevünk alatt, Vendég Szerző megjelöléssel fog megjelenni, ezzel elismerve a hozzájárulásodat és szakértelmedet
✅Add át a tudást, segíts másoknak, hogy elkerüljék a buktatókat, és megtalálják azokat a rejtett kincseket, amikért érdemes útra kelni.
Email: szabolcs.gyertekvelem@gmail.com
Kerékpárosbarát vállalkozások figyelem!
- Szállások
- Éttermek
- Kölcsönzők
- Szervizek
- Növeld vendégköröd ingyenes reklámmal!
Mutasd be vállalkozásod a bringásoknak! Írj nekünk és mi megjelenítjük szolgáltatásodat oldalunkon!
Kerékpárosbarát éttermed, falatozód vagy szállásod van, és szeretnél több kerékpárost vonzani?
Ez a lehetőség neked szól! Jelentkezz most és növeld ismertségedet!
Mit kell tenned?
A lenti címre elküldöd a bemutatkozást és a fényképeket.
A weboldalunk profiljához igazítjuk, feltöltjük az internetre.
Elküldjük a linket ami alatt megjelent és már hivatkozhatsz is rá.
Mit fog látni az olvasó?
Email: szabolcs.gyertekvelem@gmail.com
Tetszett az írásunk? Értékelj minket, hogy fejlődni tudjunk!
Kövess minket, nézd meg a legszebb, legizgalmasabb fényképeinket!
Gyakori kérdések
Milyen nehézségű a túra, és kinek ajánlott?
A túra közepes nehézségű (3/5-ös besorolású), 72 kilométer hosszú, és 635 méter szintemelkedést tartalmaz. Mivel az útvonal „hullámvasutazik” (sok a kisebb emelkedő és lejtő), alapvető kerékpáros állóképesség szükséges hozzá, de a kevés forgalom és a jó minőségű utak miatt hobbikerékpárosok számára is teljesíthető egy nap alatt.
Hogy lehet a legegyszerűbben eljutni a kiindulópontra?
A legpraktikusabb megoldás a vonat használata. Érdemes Egerig utazni, majd onnan a hangulatos „kis piros vonattal” továbbutazni Szilvásváradig. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy pihenten kezdd a tekerést, bár érdemes számolni vele, hogy a vonatozás akár fél napot is igénybe vehet.
Milyen típusú kerékpárral érdemes nekivágni az útnak?
A túra aszfaltozott utakon halad, így egy könnyű túrakerékpár vagy országúti bringa a legideálisabb. Mivel egynapos túráról van szó, nincs szükség nehéz túragépekre vagy nagy táskákra, elég egy-két kisebb táska a váltóruhának és a kötelező felszerelésnek.
Vannak látnivalók útközben, ahol érdemes megállni?
Igen, az útvonal kultúrában és természeti kincsekben igen gazdag.
Bükkmogyorósd: Uszó Buddhista Központ.
Nekézseny: Szeleczky Zita Emlékház.
Dédestapolcsány: A Lázbérci-víztározó és a Dédesi várrom.
Tardona: Jókai Mór emlékszoba.
Kazincbarcika: A látványos falfestmények (KolorCity).
Zubogy: Különleges festett pallómennyezetű református templom.
Mire kell figyelni az időbeosztásnál?
A táv csak 72 km, a sok látnivaló, a fotózás és a pihenők miatt érdemes időben elindulni. A vonat Szilvásváradra délelőtt fél tizenkettő körül érkezik meg, így körülbelül 6-7 óra áll rendelkezésre az Aggtelekre való megérkezésig, ha sötétedés előtt (18-19 óra körül) szeretnél a szállásra érni.
