Home » Itt jártunk » Magyarország » A Környei-tó, és a Tatabányai Erőmű-tó a Vértes lábánál

Tavak a Vértesben sorozat második részében egyszerre két könnyen megközelíthető vízfelület kerül bemutatásra. Az előző részben a Lebegő Falunál jártunk. Az Által-ér folyását követve, a Bokodi-tó után most a Környei-tó, majd a Tatabányai Erőmű-tó következik. Mind a három mesterségesen lett kialakítva. Jelenleg halastóként üzemelnek. A pecások évtizedek óta nagy örömmel használják ki a tavak által biztosított lehetőségeket. A bringások, a helyi lakosok pedig élvezettel tekernek, sétálnak a tavak mellett.

A Környei-tó szebb természeti látnivalót nyújt, de lassan a tatabányai tó környéke is megszépül. Természetesen a tavak kialakítása mögött nem ez volt a fő szándék. Árvízvédelmi, vízvételi, ipari célok dolgoztak a háttérben.

Környei-tó

Gróf Esterházy József építtette meg a halastavat zsilipekkel és kőgáttal. Vízimalmot és korszerű hengermalmot is létesítettek a faluban. Az Által-ér duzzasztása révén létrehozott, 26 hektárnyi vízterületű tó, a falu közepén található.

https://kincsesbarangolasaim.blogspot.com/2020/03/kornye-es-tava.html

Környe és környéke az előkerült leletek alapján már az őskor óta lakott. Gazdag római kori leletekben is.

A Bokodi-tavat, a Környei-tavat, és a Tatabányai Erőmű-tavat is az Által-ér táplálja. A patak a Vértes egyik csapadékvíz szállítója. A forrástól a Dunáig közel 48 kilométer hosszan folyik. Folyásában nincs nagy szintkülönbség, sík területen ingoványos, mocsaras területek lehettek. Ilyen területtel még találkozhatunk Tatabánya és Környe között a kerékpárúton tekerve. Nagy eséllyel már a rómaiak elkezdték az Által-ér szabályzását.

A Vértes tavai, Környei-tó, háttérben a templom

A Környei-tó gátja földből és kőből épült, teljes feltöltése több évig is tarthatott.

A tavat szinte teljesen körbe lehet sétálni, kerékpározni.

Az Által-ér melletti kerékpárút Oroszlány-Környe-Tatabánya Erőmű-tó szakaszát 2019-ben átadták.

A kerékpárút a Környei-tó keleti, dél-keleti oldalán vezet közvetlenül a víz mellett. A parton szinte mindig látni pecásokat, sokszor több napra is letelepednek, itt sátraznak. Pár méterre a vasúti átjárótól egy kitelepítési emlékmű, a bringásoknak pedig egy gyorsszervíz állomás. Több esőbeálló, pihenő is van a tó partján.

Tavak a Vértesben, Környei-tó, kitelepítési emlékmű
Kitelepítési Emlékmű Környe
Környei-tó madármegfigyelő magasles

A Környei-tó növény- és állatvilága változatos. Aki szeretné megnézni a vadregényesebb, nyugodtabb részét is a horgásztónak, az sétálja, vagy kerékpározza körbe. Fontos élőhely a madárvilág számára, a Natura 2000 hálózat része, és védett terület. A tó területén több madármegfigyelő torony található.

Az Által-ér befolyása mellett egy földnyelven be lehet sétálni, két oldalt nádas. Sétálóktól csendes időszakban érdemes letelepedni, és nézni az élővilágot. Madarak, teknősök, békák bújnak elő a rejtekükből. Nagyon szép fényképeket készíthetünk.

Galéria a Környei-tóról

Tatabánya Erőmű-tó

Folyás irányban haladva, a tatabányai Erőmű-tó következik.

Viszont még ne ugorjunk ekkorát!

Az Által-ér melletti kerékpárúton bringázva, vagy sétálva tegyük meg ezt a pár kilométert. Környét elhagyva a patak balról esik, jobbról szántóföld, a távolban a Vértes látható. Velünk pont szemben a Gerecse, az éles szeműek már a Turul madarat, és a Szelim-barlangot is láthatják.

(Hetek óta tartó kánikulában az Által-ér mire idáig elér nagyon felmelegszik. Bealgásodik, megbüdösödik a vize. A vízgyűjtő területéről még mindig nagyon vegyszer, műtrágya kerül a vizébe. Ne a nyár legmelegebb időszakára tervezzük ezt a sétát. Kerékpárral gyorsabban átérünk a kritikus szakaszon.)

Egy fahídra vezet az utunk, már a patak másik oldalán folytatjuk utunkat az Erőműi-tó felé. Picit megváltozik a táj, nádas, ingoványos, mocsaras résszel találkozunk.

Ilyen lehetett az Által-ér melletti terület régen.

Lassan találkozunk Biker Bélával, a kerékpárút legkitartóbb bringásával. Éjjel, nappal nyomja a pedált.

Az Erőmű-tó már csak pár száz méterre van.

A tavat az Által-ér felduzzasztásával hozták létre az 1930-as években a Bánhidai Erőmű hűtésére. A tó 36 hektár területet foglal el, és átlagosan 1,5-2,5 méter mély.

Elérve az Által-ér befolyását az Erőmű-tóba, a patakon átvezető hídon menjünk át, arra kövessük a kerékpárutat. Kertek, horgászházak között sétálhatunk, tekerhetünk. A volt erőmű közvetlen közelében vagyunk. Jobbról még pár helyen láthatók a felszámolt kiszolgáló létesítmények maradványai. Beton idomok, épület maradványok. Legszembetűnőbb ezek közül a tavon keresztben sorban álló volt futószalag betonpillérei.

Vértes tavai, Tatabánya Erőmü-tó

A tatabányai hűtőtó kelet, dél-keleti oldalán vezet a kerékpárút. A tó végéhez közeledve a part felszabadul, padok, esőbeállók váltják fel a horgászok házait.

Kövessük a kerékpárutat, a tó végénél balra a volt erőmű irányába. Pár perc múlva már Tatabánya házai között sétálhatunk, bringázhatunk.

Egy lehetséges útvonal Tatabánya-Környe-Kecskéd érintésével a tavak mellett.

Fényképek a Tatabányai Erőmű-tóról

Rövidfilm a Környei-tóról és a Tatabányai Erőmű-tóról

  • Szerző
  • Fényképek
  • A túrát bejárta

Gazsi Szabolcs

Kapcsolat a szerzővel: szabolcs.gyertekvelem@gmail.com

Feliratkozás hírlevélre

author avatar
Gazsi Szabolcs Belkereskedelmi ügyintéző, készletgazdálkodási szakember, Hobbi: túrázás, utazás, kerékpározás
Főszerkesztő, admin. 14 éves korom óta túrázom, kerékpározom. Magyarország alapos megismerése az egyik fő célom, de a határon túli tájak bejárása, emberek megismerése is a célkeresztben van. Az évek alatt szerzett tapasztalataimat, élményeim akarom a gyertekvelem.hu weboldalon átadni. Az új generáció legyen egészségesebb, fittebb, okosabb, tájékozottabb.

Gazsi Szabolcs

Főszerkesztő, admin.

SEOzseni