Magyarország leghosszabb folyója, 😮 és mélyen beivódott a magyar identitásba. De miért hívjuk a Tiszát a „legmagyarabb folyónak”? Ennek számos oka van. Milyen csodák 🪄 várnak a Tisza-tónál? Bringás 🚴♀️ szemmel mindent megnézünk!
- Magyarország büszkesége
- A folyó szakaszai
- A folyónk múltja
- A folyó szabályozásának káros hatásai
- Legsúlyosabb szennyezés
- Miért is érezzük a legmagyarabb folyónak?
- Gátak
- Kerékpárutak
- Tisza-tó
- A Tisza melletti és környéki kalandozásaink
- Petőfi Sándor: A Tisza
- Letölthető útvonalak
- Galéria
- Kempingek
- Látnivalók bringás szemmel
Magyarország egyik büszkesége a Tisza
A Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa egyik legfontosabb folyója, és Magyarország második legnagyobb folyója.
Forrás és medervonal:
A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza összefolyásából ered Ukrajnában, Kárpátalján, Rahó közelében, majd áthalad Románia, Magyarország, Szlovákia és Szerbia területén. Ez a folyó képezi a határt Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik.
Hossz és vízgyűjtő terület:
A hossza 962 km, vízgyűjtő területe 157 000 km2. Ez a terület magában foglalja a Keleti-Kárpátok déli lejtőit, az Erdélyi-medence északkeleti részét, a Kárpát-medence északkeleti síkságát, valamint a Szerémség déli részét.
Folyóvíz:
Vízjárása erősen ingadozó, tavaszi áradásai gyakoriak. A folyó átlagos vízhozama Szegednél 820 m3/s, de mértek már 3820 m3/s-t is.
Jelentősége:
Fontos szerepet játszik Magyarország vízellátásában, mezőgazdaságában, iparában és közlekedésében. A folyó mentén számos természeti és kulturális értéket találhatunk.
Tisztaság:
Sajnos szennyezett folyónak számít. A szennyezés fő forrásai a mezőgazdaság, az ipar és a kommunális szennyvíz. A szennyezés miatt a folyó élővilága is károsodott.
Védelem:
A folyó védelme kiemelten fontos. A tisztaságának megőrzése érdekében számos intézkedést hoztak. Fontos a szennyvíztisztítás fejlesztése, a mezőgazdasági vegyszerek használatának csökkentése és a folyóparti erdők védelme.
Turizmus:
A népszerű turisztikai célpont. A folyón és mellette számos túraútvonal, kerékpárút és vízi túraútvonal található. A turisták horgászni, csónakázni, kempingezni és piknikezni is járnak a Tiszához.
A folyó szakaszai
A hegyvidéki jellegű Felső-Tisza a Szamos torkolatáig tart. A Közép-Tisza szakaszának a határait a Szamos, illetve a Maros torkolata adja, s a Maros beömlésétől a Dunáig terjed az Alsó-Tisza.
A magyarországi szakaszát is három – az előbbiekkel azonos névvel illetett – részre tagolják. A Felső-Tisza megnevezés az országhatár és Tokaj közötti szakaszra vonatkozik, a Közép-Tisza Tokaj és Tiszaug közöttire, az Alsó-Tisza pedig Tiszaug és a déli országhatár közöttire.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tisza#Foly%C3%A1sa
Fekete-Tisza
Hossza 50 km, vízgyűjtő területe 567 km². Esése 19 ‰.
Forrása – mely egyben a Tisza forrása is – Kőrösmezőtől és Feketetiszától nyugatra, az Aklos-hágó közelében található. A forrás kivezető fémcsövét 1889-ben masszív kőfalba foglalták, melyen emlékművet alakítottak ki, Tisza-forrás felirattal.Ezt trianont követően cseh–ruszin kétnyelvű, 1939-ben újra magyar nyelvű táblára cserélték; ekkor az emlékmű fölé turulmadarat is emeltek. A szovjet időkben az emlékhelyet átépítették, majd elhanyagolt állapotba került. 2006-ban a szegedi székhelyű Geo-Environ Környezetvédő Egyesület tagjai állagmegóvást végeztek, rendezték a forrás környezetét, és egy magyar−ukrán kétnyelvű táblát is elhelyeztek. A 2000-es és 2010-es években többször felújították, átépítették.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete-Tisza
Fehér-Tisza
A folyó bal oldali forrásága. Hossza 26 km, vízgyűjtő területe 489 km². Esése 10 ‰.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9r-Tisza
A Fehér-Tisza forrását (mely a bal forráság, a Sztohovec forrása) a szegedi székhelyű Geo-Environ Környezetvédő Egyesület tagjai több évig kutatták, s 2000-ben felfedezték pontos helyét. Táblával látták el, és megtisztították a környékét.
A Fekete- és a Fehér-Tisza összefolyása Rahó fölött
Rahótól kb. 1,5 km-re egyesül a Fekete-Tiszával.
Ukrajnai szakasz
Ukrajnában 201 km hosszúságban folyik, mielőtt Magyarországra belépne Tiszabecsnél.
A magyarországi három szakasza
Felső szakasz, Tiszabecstől Tokajig. Hegyvidéki jellegű, gyors folyású sok kanyarral. Hazánkba belépő Tisza látványa Tiszabecsnél nyáron nagyon barátságos. Alacsony vízállásnál a vízitúra egész kalandos lehet, átemelésekkel tarkított. Mellékfolyói ezen a szakaszon: Túr, Szamos, Bodrog. A gátakon Tiszabecstől Tokajig lehet kerékpározni, de nincs mindenhol szilárd burkolat és kijelölt kerékpárút. Kánikulában kihívás, sok esetben látótávolságban sincs lakott település.
Középső szakasz, Tokajtól Tiszaugig bő 270 kilométer. Ez a szakasz síkvidéki jellegű, lassabb folyású, kevesebb kanyarral, mint a felső szakasz. Ezen a szakaszon már nem szállít hordalékot. A középső szakasz része a Tisza-tó is. Mellékfolyók és csatorna: Sajó, Zagyva, és a Keleti-főcsatorna.
Alsó szakasz, Tiszaugtól a Szerb határig tart. Hossza 318 km, ezen szakasza már hajózható. A Tisza szabályozásának köszönhetően itt sok holtágat, csatornát, természetvédelmi területet találunk. Mellékfolyók: Körös, Maros
Mit tudunk a folyónk múltjáról?
A folyóról szóló feljegyzések egészen az ókorig nyúlnak vissza. A legkorábbi írásos említések a Kr. e. 7. századból származnak, szkíta és görög forrásokból. A folyót ekkoriban Tisia vagy Tyras néven említették.
A római korban a Római Birodalom határfolyója volt. A rómaiak számos erődöt építettek a folyó mentén, hogy megvédjék birodalmukat a barbár betörésektől. A folyót ekkoriban Dacus néven említették.
A középkorban fontos kereskedelmi útvonal volt. A folyón hajókkal szállították a gabonát, a bort, a sót és más árukat. A folyó mentén számos város és falu épült. A folyót ekkoriban Tysa vagy Tyssa néven említették.
A 19. században szabályozták, hogy megakadályozzák az áradásokat. A folyó mentén gátakat és csatornákat építettek. A szabályozás következtében a folyó medre megváltozott. Eredeti hossza 1419 km volt. Ez a hossz a 19. század közepén, a folyó szabályozása előtti állapotra vonatkozik. A szabályozás során a folyó kanyarulatait egyenesítették ki, ami jelentősen megrövidítette a medrét. Ennek eredményeképpen a hossza 962 km-re csökkent.
A folyó szabályozása, milyen káros hatással volt a környezetre?
A folyó szabályozása mely a 19. században zajlott le, óriási mértékű beavatkozást jelentett a folyó természetes medrébe és a hozzá kapcsolódó ökoszisztémába. Míg a szabályozás célja az árvízvédelem és a mezőgazdasági területek bővítése volt, számos káros hatással is járt a környezetre.
Hidrológiai változások:
A folyó medrének kiegyenesítése és a kanyarulatok levágása megnövelte a víz sebességét, ami a hordalék elszállításához, a meder mélyüléséhez és a folyóparti erózióhoz vezetett. A gátak építése megakadályozta a Tisza áradásait, melyek a vízszint ingadozása révén táplálták a mellékágakat, mocsarakat és árterületeket.
Ezek kiszáradása a biodiverzitás csökkenését eredményezte.
A duzzasztóművek építése megakadályozta a hordalék szállítását, ami a folyómedrek feltöltődéséhez és a folyóvíz sekélyebbé válásához vezetett.
Ökológiai következmények:
Folyónk szabályozása jelentősen csökkentette a partmenti élőhelyek változatosságát. A mocsarak, árterek és mellékágak eltűnése számos növény- és állatfaj élőhelyét szüntette meg.
A halállományok csökkentek a vízszint ingadozásának megszűnése, a táplálékforrások elvesztése és a vízszennyezés miatt. A madárpopulációk is károsodtak a vizes élőhelyek elvesztése miatt.
Egyéb hatások:
A talajvízszint süllyedése a folyó menti területeken a mezőgazdasági területek talajminőségének romlásához vezetett. A folyamatosan egyre inkább kiszáradó talaj a szelek hatására rengeteg port juttatott a levegőbe, a kiszáradt árterületeken fokozta a légkör szennyezését.
A tájképi értékek is romlottak a természetes folyóvölgy eltűnése miatt.
Fontos megjegyezni, hogy a szabályozásának voltak pozitív következményei, mint az árvízvédelem javulása és a mezőgazdasági területek bővítése. Azonban a környezeti károk jelentősek és máig érezhetőek. A jövőben a cél az ökoszisztémájának helyreállítása és a folyó természetes vízjárásának fenntartása a károk mérséklése és a fenntartható fejlődés érdekében.
A legsúlyosabb szennyezés
A valaha látott legsúlyosabb szennyezése a 2000-es cianidszennyezés volt, melyet tiszai ciánszennyezés néven is emlegetnek. Ez a katasztrófa óriási ökológiai pusztítást okozott a folyóban és annak élővilágában.
A szennyezés okozója:
A szennyezés forrása a romániai Nagybánya közelében lévő Aurul bányavállalat volt. A bányavállalat cianidos kioldásos technológiával nyert ki aranyat és ezüstöt a meddőhányókból, a keletkező mérgező szennyvizet pedig egy zagytározóba gyűjtötték. 2000. január 30-án a gáton átszakadás történt, aminek következtében 100-120 ezer köbméter cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Zazar folyóba, majd a Láposba, a Szamosba és végül a Tiszába.
A szennyezés mértéke:
A szennyvíz literenként 0,001 milligramm cianidot tartalmazott, ami a határértéknek a 1000-szerese. A folyó magyarországi szakaszán a cianidkoncentráció elérte a 32,6 mg/litert, ami a megengedett határértéknek a 320-szorosa volt.
A szennyezés következményei:
A cianidszennyezés pusztító hatással volt az élővilágára. A szennyezés következtében több mint 1200 tonna hal pusztult el, károsította a vízben élő gerincteleneket, a vízparti növényzetet és a madarakat is.
A hosszú távú hatásai máig érezhetők a folyó ökoszisztémájában.
A szennyezés elleni fellépés:
A magyarországi vízügyi szakemberek azonnal cselekedtek a szennyezés megfékezésére. A Kiskörei Vízlépcső segítségével hígították a szennyezett vizet, és megpróbálták megakadályozni a szennyvíz további terjedését. A román hatóságok ellen büntetőeljárást indítottak, de a károkat nem lehetett teljes mértékben helyrehozni.
A tiszai ciánszennyezés súlyos emlékeztető arra, hogy mennyire sérülékenyek a vízi ökoszisztémák, és mennyire fontos a környezetvédelem.
Miért érezzük a legmagyarabb folyónak?
Történelmi okok:
Évszázadokon át Magyarország határfolyója volt, és fontos szerepet játszott a magyar történelemben. A folyó mentén számos fontos csata zajlott, és a partján épült városok, Szeged, Szolnok, fontos kulturális és gazdasági központok voltak.
A magyar néphagyomány és folklór fontos eleme. Számos népmese, monda és dal szól a folyóról, és a folyó neve gyakran szerepel a magyar irodalomban és művészetben.
Kulturális okok:
A magyar nemzeti identitás szimbóluma. Gyakran szerepel a magyar nemzeti ünnepeken és rendezvényeken. Fontos szerepet játszik a magyar emberek mindennapi életében. Természetesen sokkal régebbi kultúrális nyoma is fellelhető.
Természeti okok:
Egyedülálló ökoszisztémával rendelkezik, sok ritka és veszélyeztetett növény és állatfajnak ad otthont. A Tisza-menti táj rendkívül változatos, erdős hegyektől sík mezőkig és mocsarakig terjed.
Gátak
Összesen 1100 kilométer hosszúságú gátrendszert építettek ki a folyó árvízvédelme érdekében. Ez a gátrendszer nem egybefüggő, hanem több szakaszból áll, melyek hossza változó. A leghosszabb gátszakaszok a magyarországi szakaszon találhatók, ahol a folyó kanyarog és gyakran árad ki.
A gátak hossza:
Magyarország:
Tisza-menti gátak: 800 km
Tisza-tó gátjai: 200 km
Ukrajna: 100 km
Ez a gátrendszer több helyen is príma kerékpározási lehetőséget biztosít. Találhatsz szilárd burkolatú, kavicsos, homokos és fűvel-gazzal alaposan benőtt útvonalat.
Kerékpárutak
A legismertebb természetesen a Tisza-tó körül vezető kerékpárút. A Nagy kör 95 km, míg a Kis kör 70 km hosszú. Kiválóan alkalmasak egynapos kirándulásra. Az utak aszfaltozottak, sík terepen haladnak, és számos pihenőhelyet, kilátópontot is érintenek.
A komolyabb kihívást keresőknek lehetőségük van egy ennél lényegesen hosszabb bringázáshoz is a Tisza mellett, szintén jelölt, kiépített útvonalon. Az EuroVelo 11 magyarországi szakasza Tokajtól Tiszaszigetig vezeti a bringást.
Tiszabecstől Tokajig is több szakaszon van már kerékpárút.
Tisza-tó
A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb tava, az Alföld északi részén fekszik. 127 négyzetkilométeres területével, változatos élővilágával és számos turisztikai lehetőséggel népszerű célpont a belföldi és a külföldi turisták számára.
Története
A Tisza-tó mesterséges eredetű, 1967 és 1973 között épült a Kiskörei Vízerőmű duzzasztógátjának megépítésével. A tó elsődleges célja az árvízvédelem és az Alföld vízellátásának biztosítása volt, de hamarosan népszerű turisztikai és pihenési célponttá is vált.
Élővilág
Gazdag élővilágnak ad otthont, számos növény és állatfajnak nyújtva életteret. A tóban sok halfaj él, ponty, csuka, fogas, süllő, harcsa. A tó partján madárvédelmi területek is találhatók, ahol gólyák, gémek és kacsák figyelhetők meg.
Turizmus
A Tisza-tó számos turisztikai lehetőséget kínál a látogatóknak. A vízi sportok szerelmesei horgászhatnak, csónakázhatnak, vitorlázhatnak és vízisíelhetnek. A tó partján számos strand és kemping is található, ahol pihenni és kikapcsolódni lehet. A túrázók és kerékpárosok számos túraútvonalon fedezhetik fel a tó környékét.
Néhány népszerű turisztikai célpont a Tisza-tónál:
Kisköre: A tó partján fekvő város, ahol a Kiskörei Vízerőmű található.
Poroszló: A tó keleti partján fekvő falu, ahonnan hajókirándulásokra indulhatunk a tóra.
Tiszafüred: A tó déli partján fekvő üdülőváros, strandok, éttermek és szállodák várják a látogatókat.
Útjaink a Tisza mellett és környékén
Kerékpártúrák:
Kunszentmiklóstól Szolnokig és Szolnoktól már a legmagyarabb folyó mellett Poroszlóig Izgalmas, többnapos bringázás. Majdnem a Dunától indulva a Tisza-tóig. Szolnoktól az igazi pusztai hangulat keríti hatalmába az embert. Csak a gát emelkedik ki a tájból, és alig találkozni emberrel.
Tiszabecstől a Tisza-tóig kerékpárral. Batyus, sátrazós túra. Szintén egy többnapos kaland, ezúttal a felső szakaszon. Tekerés a gáton, onnan letérve pedig kis falvakon keresztül. Egyedülálló látnivalók minden napra. A magyarországi felső szakaszt teljesen bejárhatod ezzel a túrával.
Kerékpártúra az őszi Tisza-tó mellett, ködből a napfénybe Nyáron nagyon sokan bringáznak a tó mellett, ősszel viszont kiürül a part. Néhány megrögzött kerékpáros az őszi hűs napokon is varázslatot lel a párás víztükör fölött.
Tisza-tó kör picit másképp, kevesebb vonatozás, több kerékpározás Induljunk messzebbről a tó felé. A falvak közötti napraforgómezők, kukoricaföldek, aratásra váró kalászosok ringását is ismerjük meg. A csendes falusi élet után hirtelen csöppenünk bele a Tisza-tó nyüzsgésébe.
Petőfi Sándor: A TISZA
Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje,
Mint a gyermek anyja kebelére.A folyó oly símán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében,
Nem akarta, hogy a nap sugára
Megbotoljék habjai fodrába’.Síma tükrén a piros sugárok
(Mint megannyi tündér) táncot jártak,
Szinte hallott lépteik csengése,
Mint parányi sarkantyúk pengése.Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg
Volt terítve, s tartott a mezőnek,
Melyen a levágott sarju-rendek,
Mint a könyvben a sorok, hevertek.Túl a réten néma méltóságban
Magas erdő: benne már homály van,
De az alkony üszköt vet fejére,
S olyan, mintha égne s folyna vére.Másfelől, a Tisza tulsó partján,
Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán,
Köztök egy csak a nyilás, azon át
Látni távol kis falucska tornyát.Boldog órák szép emlékeképen
Rózsafelhők usztak át az égen.
Legmesszebbről rám merengve néztek
Ködön át a mármarosi bércek.Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe
Egy madár csak néha füttyentett be,
Nagy távolban a malom zugása
Csak olyan volt, mint szunyog dongása.Túlnan, vélem átellenben épen,
Pór menyecske jött. Korsó kezében.
Korsaját mig telemerítette,
Rám nézett át; aztán ment sietve.Ottan némán, mozdulatlan álltam,
Mintha gyökeret vert volna lábam.
Lelkem édes, mély mámorba szédült
A természet örök szépségétül.Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz. –Késő éjjel értem a tanyára
Fris gyümölcsből készült vacsorára.
Társaimmal hosszan beszélgettünk.
Lobogott a rőzseláng mellettünk.Többek között szóltam én hozzájok:
„Szegény Tisza, miért is bántjátok?
Annyi rosszat kiabáltok róla,
S ő a föld legjámborabb folyója.”Pár nap mulva fél szendergésemből
Félrevert harang zugása vert föl.
Jön az árvíz! jön az árvíz! hangzék,
S tengert láttam, ahogy kitekinték.Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!Pest, 1847. február
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1847-EFBB/a-tisza-F040/
Galéria
Még több fénykép a Tiszáról és a Tisza-tóról.
Kempingek a Tisza és a Tisza-tó mellett
Tiszabecs, Vidám Delfin kemping
Egy éjszakát töltöttem itt sátorral, nagyon tetszett.
A Vidám Delfin Kemping, Panzió és Vízibázis címe: 4951 Tiszabecs, Kis utca 21-27.
Tel.: +36 30/503-9069 /csak nyári szezonban, június 15-től/
Plusz kód: 4R4G+9X Tiszabecs
Koordináták: 48.106148, 22.827475
Tisza melletti bringatúrám egyik állomása volt. Merem ajánlani!
Elérhetőségek:
Gyöngyösi Lajos
tel:+36704134803
Holové Szilárd
tel:+36209437421
Email: fonix.kemping@gmail.com
Tisza Camping & Kikötő Rakamaz
mobil: +36 20 238 4900
e-mail: info@tiszacamping.hu
cím: 4465 Rakamaz, Strand u.
Tiszadada Kemping
A kemping nyitva május 1 – szeptember 30 között.
Recepció nyitvatartási időben: 8:00-12:00 és 14:00-19:00
Telefon: +36-20-364-2101
Email: info@tiszadadakemping.hu
Címünk: 4455 Tiszadada, Sirály u. 2
Termál Kemping Tiszaújváros
47.933165, 21.050881
Tiszaújváros, Szederkényi út 53.
Telefon +36 49 542 210
FAX +36 49 542 200
Mobil (70) 383 2517
camping@tujvaros.hu
Tiszafüreden több kempingben is jártam már. Az egész napos bringázás után nagyon jó a kemping melletti thermálfürdőbe átmenni, élvezni a meleg vizet, lazítani az izmokat. A partmenti kempingek éjszaka nekem már nagyon hangosak.
Tiszafüred Thermál Kemping elérhetőségei:
5350 Tiszafüred, Húszöles út 2.
Telefon: 06-59-352-911
E-mail: thermalcamping@gmail.com
Tóparti Camping
5350 Tiszafüred, Kistisza út 1-3.
+36 20 296 0956
toparticamping.tiszafured@gmail.com
City Kemping
Kökény László
5350 Tiszafüred,
Fürdő út 13.
(20) 9383806
(59) 360176
kokeny185@vipmail.hu
Nyárfa Kemping
Poroszló, Alsóréti út 16/a, 3388
nyarfakempingporoszlo.hu
(06 36) 950 481
Élményfalu Sarud – Matula Közösségfejlesztő Bázis és Horgász Kemping, Tisza-tó
3386 Sarud, KalandPart (Tisza-tó)
GPS: 47.58042343195126, 20.612162655003957
Helyi információk, programok: +36-70-703-3844
Szállásfoglalás: +36 30 377-2255
sarud@elmenyfalu.hu
NEPTUN Kikötő és Kemping – Tisza-tó
Újlőrincfalva, Üdülőkörzet, Tisza-tó part, 3387
KIKÖTŐ RECEPCIÓ: +36 20 971 2124
Máté György +36 20 971 2124
Albert Ferenc +36 30 940 6280
MATRÓZ BÜFÉ előrendelés: +36 30 278 4887
E-mail: neptunkikoto@gmail.com
Webcím: www.neptunkikoto.hu
Levelezési cím: 3387 Újlőrincfalva, Kossuth L. út 26/a
Sátorozóhely Tiszanána
Cím: 3385 Tiszanána, Fő út 108/1.
Tel.: 06/36-566-002
fax: 06/36-366-101
email: tiszanana@tiszanana.hu
Tisza-parti Thermal Camping
Tiszakécske, Gólya utca 6,Tiszakécske, 6060
(06 76) 441 363
Anita Camping
Tiszakécske, Bem u. 57, 6060
anitacamping.hu
06 30 214 6002
Tisza-beach wild camping
Szeged, Felső Tisza-Part, 6723
06 70 599 7444
7549 Szeged
Látnivalók bringás szemmel
Móricz Zsigmond Emlékház Tiszacsécse
Cím: Tiszacsécse, Kossuth utca 29., 4947
Telefonszám: (06 44) 705 218
A falutól nyugati irányban található a Túr folyó. Itt ömlik a Túr vize a Tiszába. A hely érdekessége, hogy a sokszor nagyon magas vízállású Tisza miatt a Túr folyó vizét néhány méter magas, úgynevezett bukógáton keresztül engedik a Tiszába, hogy magas vízállásaikor a Tisza vissza ne duzzassza a Túr vizét, ami így vízesésként ömlik le. A bukógát melletti diófaligetek, s a vízesésként ömlő Túr nyáron a környék kedvelt kiránduló és fürdőzőhelye.
https://szatmartour.hu/latnivalok/tur-buko-tiszakorod/
Kölcsey Ferenc sírja
Szatmárcseke, Táncsics u. 14, 4945
szatmarcseke.hu
Szatmárcsekei csónakos fejfás református temető
Luby-kastély
Nagyar, Petőfi u 6, 4922
Luby-kastély és Rosarium A rózsák kastélya
Lónya, Kossuth Lajos út 90, 4836
Református templom, fa harangláb
Zsurk, Kossuth tér 31, 4627
Tisza híd Záhony
Lónyay-kastély
Tuzsér, Ady Endre u. 2, 4623
Átmenetileg zárva
(06 45) 441 012
Bodrogközi Múzeumporta
Cigánd, Fő u. 54, 3973
Nyitva ⋅ Zárás: 16:00
muzeumporta.hu
06 20 238 4005
Gőzüzemű szivattyútelep
Tiszabercel, 38312, 4474
Tiszabercel komp
Tiszabercel, Tisza u., 4474
tiszabercel.hu
Tiszalöki vízerőmű
Tiszalök, 4450
tiszavizvizeromu.hu
Andrássy-kastély
Tiszadob, Bocskai u. 59, 4456
Nyitva ⋅ Zárás: 18:00
tiszadob.info
Tiszadobi Pontonhíd
Tiszadob, 4456
Andrássy emlékmű
Vásárhelyi Pál emlékmű
Széchenyi István emlékmű
Tiszadob, 4456 A gáton a kerékpárúton található
Útjaink Magyarország többi tájegységein
Válasszatok egy tájegységet és gyertekvelem