Az igazat megvallva, reggeli ébredésemkor érzek egy kis izomlázat a lábaimban. A tegnapi túrám elég keményre sikeredett. Mára csak egy laza tekerés 🚴♀️ lesz Aggtelek és Jósvafő környékén. Majd menet közben meglátom merre fog vinni az utam, mennyit lesz kedvem bringázni, milyen érdekességeket látok. Jósvafőnek indulok, nagyon régen jártam arra.
A túra jellege: Egynapos kerékpártúra
Helyszín: Európa
Ország: Magyarország
Tájegység: Gömör-Tornai karszt
Túra napok száma: egy
Táv: 57 km
Szint: 627 méter
Útvonal letöltése: Aggtelek és környéke kerékpárral
Felszerelés: Kerékpár, és a felszerelés
Élmény: ⭐⭐⭐⭐⭐
A túra nehézsége: 🚴🚴🚴
Amit megtudhatsz a cikkből
Szent Ferenc Kápolna
Ez a különleges hangulatú, az erdő szélén megbújó kis építmény története legalább annyira egyedi, mint a megjelenése.
Egy szokatlan múlt: Buszmegállóból kápolna!
Az épület eredetileg nem szakrális célokra készült. Az 1950-es évek végén építették terméskőből, és évtizedekig buszmegállóként szolgált. Elsősorban a közeli Béke-barlang mesterséges bejáratához érkező látogatókat és az ott zajló asztmaterápiás kezelések résztvevőit szolgálta ki.
A kápolna születése
Az 1980-as évekre a buszmegálló elhagyatottá és romossá vált. Az átalakítás ötlete Buzetzky Győzőtől, az Aggteleki Nemzeti Park alapító igazgatójától származott. Ő vette észre, hogy az épület boltíves, terméskőből rakott szerkezete sokkal inkább emlékeztet egy kápolnára, mint egy funkcióját vesztett váróra. Mivel Assisi Szent Ferenc a természet és az állatok védőszentje, adta magát a választás egy nemzeti park területén álló kegyhely számára.
Baradla-Barlang, Vörös-tói bejárat
A barlangbejárat a nevét a közvetlen szomszédságában található, aprócska, de különleges Vörös-tóról kapta. A név nem véletlen, földtani oka van.
A tó egy úgynevezett dolinában (más néven töbörben, karsztos mélyedésben) alakult ki. A környéken a mészkő felszínét nagy mennyiségű vörös agyag (szaknyelven terra rossa) borítja. Ez a kőzetmálladék a földtörténeti múlt trópusi korszakaiban keletkezett, és magas vas-oxid tartalma miatt élénk vöröses-barna színe van.
Mivel a dolina alján felgyülemlett agyag megakadályozza a víz elszivárgását, ott állandó vizű tó jöhetett létre. Nagyobb esőzések vagy hóolvadás után a víz kimossa a környező talajból ezt a vörös agyagot, és a tóba mossa, ami ettől jellegzetes, vöröses-zavaros árnyalatot kap.
Fontos tudni, hogy maga a barlangbejárat mesterséges. 1890-ben robbantották, hogy a látogatóknak ne kelljen a teljes, több mint 10-12 órás utat megtenniük Aggtelektől Jósvafőig. Mivel a lejáratot pontosan a Vörös-tó mellé tervezték, a barlangtúra neve is összeforrt a tó nevével.
Érdekesség a közelben
A tó partján láthatók a Medve-sziklák is. Ezek olyan különleges mészkőformák, amelyek egykor szintén a vörös agyagba voltak ágyazódva (paleokarszt), és az erózió során „bukkantak ki” a talajból. Alakjuk távolról nézve egy mackócsaládra emlékeztet.
Jósvafő
Jósvafőre klassz gurulással érkezem meg.
Anno kerékpároztam itt és a Kéktúra útvonalát is koptattam. Mióta ismerem a települést, azóta tetszik.
Jósvafő az Aggteleki-karszt egyik legszebb, völgyben meghúzódó települése. Míg Aggtelek a barlang monumentális bejáratáról ismert, Jósvafő a festői környezetéről, a patakok találkozásáról és a megőrzött falusi hangulatáról híres.
Tengerszem-tó és környéke
A falu határában található, smaragdzöld színű tó az ország egyik legszebb mesterséges tava. Az 1930-as években hozták létre a Jósva-forrás felduzzasztásával, eredetileg áramtermelés céljából.
Jósva-forrás: Közvetlenül a tó mellett fakad Magyarország legnagyobb vízhozamú hidegvizű karsztforrása.
Kessler Hubert Emlékház: A barlang jósvafői kijárata mellett áll a neves barlangkutató egykori lakóháza, amely ma múzeumként mutatja be a barlang történetét.
Ófalu (Műemléki terület)
Jósvafő központja megőrizte a 19. századi paraszti építészet képét.
Református templom: A 18. század végén épült, festett kazettás famennyezete és különálló, középkori alapokon nyugvó harangtornya igazi ritkaság.
Jósvafői Tájház: Egy 1890-ben épült parasztportán ismerhetjük meg a helyi életmódot, a régi mesterségeket és egy barlangtani gyűjteményt is.
Vízikerék: A Jósva-patakon ma is látható egy kis vízikerék, amely a falu egyik jelképévé vált.
Hucul ménes
A „Kárpátok pónijának” is nevezett hucul lovak magyarországi központja. A Nemzeti Park génmegőrzési célból tartja a ménest. A lovak nagy része a falutól kb. 1,5 km-re, a fennsíkon él szabadon, de a faluban található lovasbázison lehetőség van kocsikázásra vagy lovaglásra is.
Barlangok Jósvafőn
A faluból nemcsak a Baradla-barlang érhető el.
Baradla-barlang kijárat: Itt ér véget a Vörös-tói középtúra és az Aggtelekről induló hosszú túra. Itt található az egyik legszebb terem, az Óriások terme.
Kossuth-barlang: Extrém túrák helyszíne, csak barlangász vezetővel látogatható.
Vass Imre-barlang: Kisebb, de rendkívül gazdag cseppkőképződményekben.
Szinpetri
A Jósva patak mellett gurulok tovább és érek Szinpetribe.
Bár lakossága alig haladja meg a 200 főt, világhírű látnivalóval büszkélkedhet, amely bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is.
A „Világ Legnagyobb Könyve” kiállítás látogatásához érdemes előzetesen tájékozódni a nyitvatartásról (főszezonban általában 10 és 17 óra között látogatható), mert magánmúzeumként üzemel.
A könyv mérete: 4,18 x 3,77 méter
Szin
Ősi település. Szin már a 13. században létezett, neve valószínűleg a szláv szén (széna) szóból ered, ami a környék gazdag legelőire utal.
Hagyományos építészet: A faluban több helyen láthatók még a jellegzetes, tornácos és kőkerítéses parasztházak, amelyek a vidék építészeti örökségét őrzik.
Szin, mint közlekedési csomópont
Bár kis falu, stratégiai pont az utazók számára:
Itt ágazik el az út: ha továbbmész egyenesen, Szinpetri, Jósvafő és Aggtelek felé jutsz, ha viszont letérsz, Szögliget és a gyönyörű Szádvár romjai felé veheted az irányt.
A közeli Jósvafő-Aggtelek vasútállomás (amely valójában Szin és Perkupa között található) az egyetlen vasúti összeköttetés a térségben, ahonnan buszok indulnak a barlangok felé.
Perkupa
Mire Perkupába érek nagyon meleg van. A levegő párás, fullasztó. Sörözök, kávézom, erőt gyűjtök a helyi kisboltnál.
Egy kis faluról van szó, gazdag építészeti öröksége és világszínvonalú zenei rendezvénye miatt különleges hely.
A „száz kőműves faluja”
A település legfőbb büszkesége a népi építészete. A 19. század végén és a 20. század elején Perkupán rendkívül sok képzett kőműves élt, akik kidolgoztak egy sajátos stílust. Jellemzői a kőből épült házak, a gazdagon díszített homlokzatok és a vakolatdíszes oszlopok a tornácokon.
Galyasági Tájház: A Petőfi utca 22. szám alatt található tájházban nemcsak a régi paraszti életet ismerheted meg, hanem egy nívós kiállítást is láthatsz a perkupai építőmesterek munkáiról. (2023-ban egy iskolatörténeti múzeummal is bővült az épület.)
Perkupai Operafesztivál
Bármilyen meglepő, ez a kis borsodi falu minden év augusztusában az opera és a klasszikus zene központjává válik. A fesztivált a faluból elszármazott neves bariton, Szegedi Csaba (a Magyar Állami Operaház magánénekese) álmodta meg. 2025-ben már a 8. Perkupai Operafesztivált rendezték meg olyan sztárvendégekkel, mint Balázs János zongoraművész. A koncertek nagy részét a református templomban tartják, és a programok hagyományosan mindenki számára ingyenesek.
Szőlősardó
Perkupa után jobbra fordulok egy csendesnek tűnő, erdőbe vezető mellékútra. Hamarosan balról egy kis patak (Rét-patak) érkezik, csendben csörgedezik a Bódvába.
Ez a hét kilométeres erdei szakasz nagyon élvezetes. Alig van forgalom, körbevesz a természet. Csobog a kis patak, énekelnek a madarak.
Szőlősardó elött egy szuper pihenőhely.
Szőlősardó egy igazi „eldugott ékszerdoboz” az Aggteleki-karszt déli lábánál. Ez a falu az egyik legkisebb, de egyben az egyik legszebb fekvésű település a környéken, ahol a nyugalom és a középkori múlt kéz a kézben jár.
A falu legértékesebb kincse a dombtetőn álló, fallal körülvett református templom. Alapjai a 13. századból származnak, gótikus stílusban épült. A templom igazi különlegessége a festett kazettás famennyezet, amely 1766-ban készült. Emellett a faragott padelőfejek és a népi motívumokkal díszített berendezés is lenyűgöző.
Ahogy a falu neve is mutatja (Szőlős), ez a vidék évszázadokon át jelentős szőlőtermesztő hely volt. A domboldalakon ma is láthatók az egykori szőlők maradványai, de a legérdekesebbek a kőbe vájt borospincék.
A falu szerkezete megőrizte a hagyományos, fésűs vagy fűrészfogas beépítést, ahol a hosszú parasztházak egymás után, az utcára merőlegesen sorakoznak. Számos épületen láthatók még a tornácos, kőoszlopos megoldások, amelyek a közeli Perkupára és Szinre is jellemzőek.
Kánó
Gyönyörűséges a táj! Erdőből ki, majd be. Aztán nagy legelőg és szántók váltják egymást. Egy kis emelkedő majd lejtő. Mindig is élveztem ilyen tájon tekerni. Hetekig eltúráznék…
Kánó egy apró, alig több mint 150 lelket számláló falu a Galyaság szívében, az Aggteleki Nemzeti Park közvetlen szomszédságában.
A település neve (korábban Kalnau) valószínűleg ószláv eredetű, és az ostorménfára vagy fagyalra (kalina) utal. Érdekes kontraszt, hogy bár a név ma már rövid és frappáns, a falu múltja egészen a 13. századig nyúlik vissza.
A falu központjában álló, műemlék jellegű református templom Kánó legfőbb büszkesége. Egy 1596-ban épült korábbi templom alapjaira emelték a mai késő barokk épületet 1804-ben. A tornyát később, 1886-ban építették hozzá. Bár kívülről egyszerűnek tűnhet, belül festett kazettás famennyezet díszíti, ami a régió református templomépítészetének egyik legszebb példája. A berendezés (padok, szószék) szintén a 19. század eleji mestermunkákat idézi.
A kánói fejfák (Különleges temetőkultúra)
Kánó híres a régi református temetőjéről, ahol még ma is láthatók az úgynevezett faragott tölgyfa fejfák. Ezek a hagyományos, népi motívumokkal díszített sírjelek elárulják az elhunyt nemét, korát és társadalmi helyzetét is. Sajnos az idő vasfoga nem kíméli őket, számuk évről évre fogy, de a faluban törekednek az örökség ápolására.
Imola
Egy parányi, festői falu az Aggteleki-karszt és a Gömör–Hevesi-dombság találkozásánál. A Galyaság egyik legnyugodtabb, legeldugottabb települése, ahol az erdők és dombok szinte teljesen körülölelik a falut.
A falu neve nem a női névből ered, hanem sokkal régebbi: az ószláv „imola” szó jelentése mocsár, hínár vagy mocsári növény. Ez arra utal, hogy a település egykor vizenyős, forrásokban gazdag völgyfenéken jött létre. Érdekesség, hogy Jókai Mór az egyik regényéhez éppen innen „kölcsönözte” az Imola nevet, ami azóta vált népszerű női keresztnévvé.
Ahogy a Galyaság többi falujában, Imolán is a református templom a legfontosabb műemlék. 1785-1786-ban épült késő barokk stílusban.
A falu lakói évszázadokon át az erdőből éltek.
Mészégetők: A karsztvidék mészkövét helyben égették ki.
Szénégetők: Az erdők fájából faszenet készítettek, amit a közeli vashámorokba szállítottak. Ma is láthatók a környéken az egykori „boksák” (szénégető halmok) nyomai.
Tovább Aggtelekig
Imola után beérek Ragályra. Ragályon pár nappal ezelőtt gurultam át amikor Szilvásváradról bringáztam Aggtelekig.
Galyaság
Az Aggteleki-karszt egyik legkarakteresebb, néprajzi és földrajzi szempontból is jól elkülöníthető kistája. Ez a vidék tulajdonképpen az Aggtelek és a Bódva-völgy közötti dombos, karsztos területet foglalja magában.
Sokan „magyar Svájcként” vagy az „eldugott Borsodként” is emlegetik, mert a tömegturizmus még nem érte el, így megőrizte archaikus, érintetlen jellegét.
Honnan ered a név?
A „galya” szó szláv eredetű, jelentése: kopár, fátlan hegy, hegyi legelő. Ez hűen tükrözi a táj képét, a falvakat körülvevő dombtetőkön sokáig nagy kiterjedésű legelők voltak, ahol állattartással foglalkoztak. (Ne keverjük össze a Mátrában található Galyatetővel!)
A Galyaság falvai
A tájegységhez hagyományosan a következő településeket sorolják:
Kánó, Szőlősardó, Teresztenye, Égerszög, Ragály és Trizs. A legtöbbjükben nagyon csekély az átmenő forgalom, a csend pedig szinte tapintható.
Főbb jellemzői
Építészet és vallás
A Galyaság falvai hagyományosan református vallásúak. Ez határozta meg a faluképet is:
Templomok: Szinte minden faluban találni egy-egy középkori alapokra épült, festett kazettás famennyezettel díszített templomot (pl. Szőlősardó, Égerszög, Kánó).
Népi építészet: Jellemzőek a fehérre meszelt, kőoszlopos tornáccal rendelkező parasztházak és a kőből rakott kerítések. Mivel a vidék kőben gazdag, a faépítkezés helyett itt a kőfaragás vált meghatározóvá.
Gazdálkodás
A terület karsztos, vékony termőrétegű talaja nem kedvezett a nagyüzemi szántóföldi művelésnek.
Gyümölcstermesztés: Híres az itt termő alma, szilva és dió.
Állattartás: A dombtetők legelőin juhokat és szarvasmarhákat tartottak.
Szőlőművelés: Különösen Szőlősardó és környéke volt híres bortermelő vidék.
Természeti értékek
A táj geológiailag az Aggteleki-karszt része, de itt a felszíni formák (töbrök, dolinák) dominálnak.
Barlangok: Itt található például az égerszögi Szabadság-barlang, amelynek különleges vörös és fehér cseppkövei vannak.
Tanösvények: A Galyaságot átszövi a Galyasági kéktúra (nem az Országos Kéktúra része, hanem egy helyi jelzés), ami összeköti ezeket a kisfalvakat.
A csillagos égbolt: Mivel nincs fényszennyezés, az éjszakai égbolt itt az egyik legtisztább az országban.
Helyi termékek: Ragályon és Trizsben kiváló házi lekvárokat, mézeket és gyümölcsleveket vásárolhatsz közvetlenül a termelőktől.
Érdekesség: A Galyaság falvaiban még ma is él az a fajta közösségi összefogás és vendégszeretet, ami a nagyvárosokból már kiveszett. Gyakori, hogy a látogatót behívják egy kávéra vagy megmutatják a kertet.
Az útvonal letöltési lehetősége
Gyakori kérdések
Mennyire nehéz a terep, alkalmas-e a túra gyerekekkel vagy kezdőknek?
A túra 57 km-es távja és a 600 méter feletti szintemelkedése miatt közepes erőnlétet igényel. Vannak benne húzósabb emelkedők (például Szőlősardó és Kánó környékén), ezért teljesen kezdőknek vagy kisebb gyerekeknek csak elektromos kerékpárral (e-bike) vagy szakaszolva ajánlott. A rutinosabb túrázóknak viszont kifejezetten élvezetes a változatos domborzat miatt.
Milyen típusú kerékpárral érdemes nekiindulni?
Bár az útvonal nagy része aszfaltozott mellékutakon halad, az utak minősége helyenként (különösen az erdészeti szakaszokon) változó lehet. Egy megbízható trekking vagy gravel bringa a legideálisabb választás, de országúti kerékpárral is teljesíthető, ha valaki bírja a rázósabb szakaszokat.
Vannak vízvételi és étkezési lehetőségek az útvonalon?
Igen, a falvakban (Aggtelek, Jósvafő, Szin, Perkupa) találhatók kisboltok és közkutak. Érdemes azonban készülni, mert a Galyaság kisebb falvaiban (Kánó, Imola) a boltok nyitvatartása korlátozott. Jósvafőn és Aggteleken több étterem is várja a túrázókat, Perkupán pedig a helyi kisbolt népszerű frissítőpont.
Be kell jelentkezni előre a templomok és múzeumok látogatásához?
A szinpetri nyomdamúzeumba és a Világ Legnagyobb Könyvéhez érdemes előre bejelentkezni, különösen szezonon kívül. A falvak (Szőlősardó, Kánó, Imola) kazettás templomai általában zárva vannak; a bejáratnál vagy a közeli hirdetőtáblán lévő telefonszámon hívható a gondnok, aki szívesen kinyitja őket a látogatóknak.
Mikor a legérdemesebb erre a túrára indulni?
A tavasz (április-május) és az ősz (szeptember-október) a legideálisabb. Ilyenkor a legszebb a természet, és nincs akkora hőség a nyíltabb, legelős szakaszokon. Ha az Operafesztivál is cél, akkor augusztus elejére érdemes időzíteni, de ilyenkor készülni kell a párásabb, melegebb időre a völgyekben.
Galéria
A Gyertekvelem.hu különleges ajánlata
Köszönjük, hogy olvasol minket, ezért különleges ajánlattal szeretnénk meglepni!
Tűnj ki az átlagból, ismerjenek meg sokan!
Legyél Te is Vendég Szerzőnk! ✍️Mi hiszünk abban, hogy a legjobb túra és kempingtippek nem a nagy útikalauzokból, hanem a valódi tapasztalatból és a szenvedélyes helyismeretből fakadnak.
Miről írhatsz?
A Kedvenc Útvonalad: Mutasd be azt a túrát, amire mindig visszatérsz, legyen az egy könnyed erdei séta.
A „Tökéletes” Vadkemping Helyszín: Oszd meg azt a lélegzetelállító helyet, ahol a legemlékezetesebb éjszakát töltötted a szabad ég alatt (persze, tiszteletben tartva a helyi szabályokat!).
A Te Területed: Írj bemutatót egy teljes tájegységről, amit kívül-belül ismersz, adj bennfentes tippeket.
Miért érdemes megosztani? Mit jelent ez számodra?
✅Légy Inspiráció! A te történeted adhatja a végső lökést valaki számára, hogy elinduljon élete kalandjára.
Az írásod a nevünk alatt, Vendég Szerző megjelöléssel fog megjelenni, ezzel elismerve a hozzájárulásodat és szakértelmedet
✅Add át a tudást, segíts másoknak, hogy elkerüljék a buktatókat, és megtalálják azokat a rejtett kincseket, amikért érdemes útra kelni.
Email: szabolcs.gyertekvelem@gmail.com
Kerékpárosbarát vállalkozások figyelem!
- Szállások
- Éttermek
- Kölcsönzők
- Szervizek
- Növeld vendégköröd ingyenes reklámmal!
Mutasd be vállalkozásod a bringásoknak! Írj nekünk és mi megjelenítjük szolgáltatásodat oldalunkon!
Kerékpárosbarát éttermed, falatozód vagy szállásod van, és szeretnél több kerékpárost vonzani?
Ez a lehetőség neked szól! Jelentkezz most és növeld ismertségedet!
Mit kell tenned?
A lenti címre elküldöd a bemutatkozást és a fényképeket.
A weboldalunk profiljához igazítjuk, feltöltjük az internetre.
Elküldjük a linket ami alatt megjelent és már hivatkozhatsz is rá.
Mit fog látni az olvasó?
Email: szabolcs.gyertekvelem@gmail.com
Tetszett az írásunk? Értékelj minket, hogy fejlődni tudjunk!
Kövess minket, nézd meg a legszebb, legizgalmasabb fényképeinket!
