Tisza-tó ősszel 🍁, ahol kétszer is csodás 🪄 természeti jelenség tanúja lehettem. Köd és napfény 🌞 játéka a tó körbebringázása 🚴♀️ közben. Micsoda élmény! Az ilyen pillanatokért érdemes élni!
A túra jellege: Egynapos kerékpártúra
Helyszín: Európa
Ország: Magyarország
Tájegység: Tisza-tó
Túra napok száma: kétszer egy nap
Táv: 2×117 km km
Szint: méter
Útvonal letöltése:
Felszerelés: Kerékpár, plusz a kötelező felszerelés
Élmény: ⭐⭐⭐⭐⭐
A túra nehézsége: 🚴🚴🚴
A több, mint 100 km-es Tisza-tó kör őszi meséje – duplán
Két szabadnapos, hétköznapi bicajozás, 1 év különbséggel, teljesen hasonló élményekkel, csodás természeti jelenségekkel. 🙂 Bár azt gondolhatjuk, hogy mindkét bringázás szinte ugyanolyan volt, de nem. A maga nemében mindkettő más, egyedi és különleges élményt adott. De menjünk szépen sorba, nézzük a Tisza-tó csodálatos őszi varázsát.
Füzesabony – Tisza-tó (tókör) – Füzesabony = 117 km
(2021. november 17.)
Mezőkövesd – Tiszadorogma – Tiszafüred – tókör = 117 km
(2022. október 26.)
Tisza-tó ősszel, a mese első része
Füzesabony – Tisza-tó (tókör) – Füzesabony = 117 km
(2021. november 17.)
Füzesabonyi indulással, ködből a napfénybe; szinte pontosan, km-re fele-fele arányban, a Tisza-tó őszi ezen őszi árnyalataival. Szóval volt itt minden, amin ilyenkor, késő ősszel, nem kell csodálkozni; de szerencsémre, pont olyan sorrendben, ahogy az nekem jól esett. Füzesabonyban, a vonatról leszállok és indul a tekerés.
Szürkeség, hideg, nyirkos minden, gurulok a ‘tejfelfehérsemmibe’ egyenesen bele, szempillámról legördülő ‘ködcseppek’. A dupla gatyómon fehér csík – nem hó, hanem ez a ködös fehérség és vízes -, sisakból kikandikáló hajfürtök ‘ronggyáázva’ ugyanebben. Aztán egyszercsak jött velem szembe egy kis kápolna, megálltam, fotó, és szememet becsukva, kezeimet ‘összekulcsolva’ kértem, hogy ‘ha csak egy percre is, de inkább sokkal többre, ha lehet, simítsa ma még az arcomat napfény’. 🙂
A tóhoz érve, Abádszalókon, még mindig ugyanaz, gáton nézés előre, hátra és körbe, látni a ‘semmit’, majd 25 km-en keresztül. Tiszafüred irányába indultam egyébként.
Utána viszont, egyszer csak, hirtelen, mint a mesékben, egy varázsütésre megváltozik minden. Kb. két perc és 500 méter alatt. Mindez Abádszalók előtt pár km-re. Komolyan nem hittem a szememnek. Ilyenkor mi történik? Hova lesz egy szempillantás alatt a köd? Az oké, hogy az ég, mindig is kék ott fent, de, ha ezt meséli nekem bárki, nem tudnám ‘elhinni’, hogy létezik ilyen.
Szóval Abádszalók előtt, már minden reményem elveszett, hogy ma még kisüt itt a nap, mert szó szerint hömpölygött az első kerekem előtt is a köd. ‘Itt’ megálltam és le is fotóztam. Aztán elindulok tovább, és, és, és másodpercek alatt próbálkozik, majd teljesen kisüt. Felnézek az égre – csupa égszínkék. A próbálkozik és teljes között, kb. 2 perc és 500 méter telt el. Amennyire tudtam, megörökítettem az ‘átmeneteket’. 🙂
Csodás volt ebben a ‘formában’ is látni, és megélni, hogy a természet mennyire sokoldalú és erős. Először a köd győz le mindent, hisz neki is van dolga; aztán a nap addig harcol, míg meleget árasztva, mosolygva tekint le rám és kísér végig, úgy, hogy Füzesabonyba visszaértem előtt 2 km-rel, még a lementét is láthattam. 🙂 Ez utóbbi annyira csodás látvány volt, hogy még fotózni is efelejtettem. 🙁 🙂
Tisza-tó ősszel, másodszor
Mezőkövesd – Tiszadorogma – Tiszafüred – tókör = 117 km
(2022. október 26.)
Egy szerda reggel, amikor Mezőkövesden leszálltam a vonatról, teljes ‘déjá vu’ érzés kerített hatalmába. Nem véletlen. Napra pontosan, egy évvel + 3 héttel ezelőtt, szintén Tisza-tó körberkarika alkalmával, teljesen ugyanez volt a forgatókönyv, ami az időjárást illeti. Köd-köd hátán, majd a tónál már gyönyörű napsütés.
A nagy fehérség, a nyirkosság, a sisakról szemembe csordogáló ködcseppek, a néha, pici fázásféleség (kb. 40-45 km-en keresztül), de egy idő után, már látni – vagy csak bízni benne? – a nap sejtelmes korongját, és, hogy igen, tűnik el a köd, szépen lassan….mind-mind, ugyanígy volt most is.
Most Ricsi barátommal együtt bringáztunk, Ő először bicajozott a Tisza-tónál. Szóval Mezőkövesdről indultunk, és hát nem a legrövidebb úton közelítettük meg a tavat. Tiszadorogma felé gurultunk, ott átkomponál(l)tuk magunkat a túlsó partra (a kompról különösen remek látványban volt részünk, mindenfelé csak a semmibevésző’ fehérség), és a gáton végigtekerve,
Tiszafüredről kezdtük a tókört. Füredig, nem egyszer mondtam Ricsinek, hogy nyugi, azért a tavat már látod majd, hidd el – én rendületlenül bíztam a természet csodájában. Erre Ő: – Kit érdekel, ha nem látom? A lényeg, hogy bringázunk, max. eljövünk mégegyszer. 🙂
Tiszafüred után, kb. 300 méterrel – és ezt szó szerint értsétek -, kb. 10 másodaperc alatt, mintha teljesen más világba cseppentünk volna – ugyanúgy, ahogy én is tavaly ilyenkor = kék ég és szikrázó napsütés.
És innentől kezdve a tókör, már hozta a saját maga élményét, megismételhetetlenül, és többszörösen. Látványban, hangban, színekben, de leginkább érzésben.
Abádszalókon pedig, egy kedves Ismerőssel is találkoztunk. Az eddig csak virutális világból ismert bringástársunkkal sikerült immáron szeméyesen is üdvözölnünk egymást. Ilona élet- és természetszeretete, és az egész, valami hihetetlenül pozitív kisugárzással bíró lénye, úgy, ahogy van, lenyűgőző és csodálnivaló.
És nem mellékesen, rendkívüli tudással bír a Tisza-tóról és környékéről; minden egyes fűszálat ismer, és rengeteg történet, valódi, megélt ‘mese jön emlékeiből – ezeket hallgatni igazán, nagyon-nagy élmény volt. Még órákig tudtuk volna inni a szavait. 🙂
Abádszalók után is többször meg-megálltunk, hisz aki először bringázik a Tisza-tónál (mint, ahogy Ricsi is), annak igazán van mit felfedeznie, megnéznie, és egyáltalán csak csodálni ezt az igazán csodás természetközeliséget, amit a tó ad nekünk. A kör bezárása után, Tiszafüredről vonattal jöttünk vissza Budapestre.
Tekergőzésünk pontos útvonala ez volt: Mezőkövesd – Egerlövő – Borsodivánka – Négyes – Tiszavalk – Tiszabábolna – Tiszadorogma —- kompozás—- Tiszafüred, s innen Abádszalók irányába egy teljes tókör.
A Tisza-tó melletti útvonalat megismerve a Tisza mellett Szolnok felé is lehet folytatni az utat. Érdemes kipróbálni, sokkal közelebb leszel a természethez.
Szolnoktól a Tisza-tóig bringáztál már a gáton? Ne hagyd ki!
A Tisza-tó ősszel nagyon elhagyott?
A Tisza-tó mellett ősszel is lehet találkozni kerékpárosokkal, pecásokkal. A nyári nagy nyüzsgés ilyenkor már a múlté.
Füzesabonytól a Tisza-tóig van kerékpárút?
Sajnos nincs végig kerékpárút. A 33-as főút nagyon forgalmas lehet, érdemes kerülővel kerékpározni a Tisza-tóhoz. Kömlő, Tiszanána, Sarud felé.
A Tisza-tó melletti kerékpárút milyen minőségű?
A Tisza-tó melletti kerékpárút végig jó minőségű. Kezdő kerékpárosok is nyugodtan használják, de kerékpározni nem itt kell megtanulni szezonban.
