Magyarország – több mint egy ország: történelem, természet, kultúra ötvözete a Kárpát-medence szívében. Hogy ismerhetsz meg igazán egy országot, egy nemzetet? Egy ország vagy egy nemzet megismerése komplex és sokrétű folyamat, amely számos szintet és perspektívát ölel fel. A mélyebb megismeréshez nem elég csak a felszínt kaparni, hanem érdemes a kultúra, a történelem, a társadalom és az emberek életébe is bepillantani. Elvezetlek a túrázók 🥾 és kerékpárosok 🚴♀️ egyik paradicsomába, tarts velem, ismerd meg Magyarországot!
Helyszín: Európa
Ország: Magyarország
Bemutatásra kerül: Magyarország és a magyar nemzet történelme
Szomszédos országok: Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia
Élmény: ⭐⭐⭐⭐⭐
Tartalomjegyzék:
- Túraajánlatok Magyarországon
- Rövid áttekintés Magyarország természeti adottságairól és változatos tájairól.
- Magyarországi kijelölt útvonalak bringásoknak, túrázóknak, zarándokoknak
- Magyarország legimpozánsabb épülete
- A magyarság története
- Kettős honfoglalás
- A hunok és a magyarok közötti kapcsolat
- A Kárpát-medence népei
- Magyarország – a négy évszak szépsége
- Gyakori kérdések Magyarországról
Túraajánlatok Magyarországon
Kerékpáros túraajánlatok Magyarországon
Az alföldtől a hegyekig, egy és többnapos kerékpártúrák között lehet válogatni. Családbarát és tömény adrenalinbomba útvonalakat is találsz. Többnapos útjainkon panziókban, kempingekben, de a csillagos ég alatt is találunk szállást.
Magyarországi gyalogos túraajánlatok
Ősztől tavaszig túrázunk, időnként hóban és sárban is. Alszunk fűtött szállásokon, erdei kunyhóban, sziklaüregben, kilátóban.
Rövid áttekintés Magyarország természeti adottságairól és változatos tájairól.
Magyarország földrajzi elhelyezkedése és változatos tájai miatt rendkívül gazdag természeti értékekkel rendelkezik. Síkságok az alföldön és termékeny mezőgazdasági területek. Homokbuckák végtelensége mint a szaharában.
Dunántúl, ahol a hegyek, dombok, síkságok és a magyar tenger találkozik.
Északi-középhegység, hazánk legmagasabb csúcsával a Mátrában, a Bükk hegységünkkel, ahol napokig túrázhatsz egyik oldalától a másikig.
Két nagy folyónk, a Duna és a Tisza. Partjukon híres városok, gazdag kultúrális értékekkel.
A Balaton, Közép-Európa legnagyobb tava. Évente több, mint 1,5 millóvendéggel büszkélkedhet.
Termálvizek. Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után Magyarország a világ ötödik termálvíz nagyhatalma.
Magyarország tájainak a bemutatása
Nehéz helyzetbe kerültünk, mikor hazánk részletesebb bemutatását tűztük ki célnak. Tájegységenként, hegységenként, kistájanként esetleg megyénként mutassuk be? Hatalmas információt kellene feldolgozni és mi nem vagyunk a téma szakértői. A következő lista nem a hivatalos besorolást tükrözi, vannak átfedések, kihagyások.
Bakony
Magyarország egyik legnagyobb és legkedveltebb kirándulóhelye. A Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legkiterjedtebb tagja, mintegy 4000 négyzetkilométer területtel. A Bakony változatos tájaival, vadregényes erdőivel, festői szurdokvölgyeivel és történelmi emlékeivel mindenkit rabul ejt. A hegység legmagasabb csúcsa a Kőris-hegy (709 m), de emellett számos más, 600 méter feletti csúcs is található itt.
Balaton és a Balaton-felvidék
Fedezzük fel a Balaton környékét, a minden évszakban más arcát mutató szépségét 😍 , érdekességeket, titokzatosnak tűnő múltját. Látnivalók egész évre! Már a rómaiak is nagy becsben tartották. Villákat építettek mellette és szőlőt telepítettek.
Börzsöny
600 km2-es területről van szó, nagy részét erdő borítja. A térképre nézve láthatjátok, hogy települések csak a hegység szélén vannak, garantáltan szép túrákat lehet tenni ebben a rengetegben. Gyalog 🥾 vagy két keréken 🚵♀️, gyertek velünk.
Bükk hegység
Magyarország legek hegye. Miért is? A Bükk hegység ötven csúcsa emelkedik 900 méter fölé. Ezek közül húsz csúcson fémbélyegző található, melyeket egy teljesítménytúra során érinteni kell. 1000 kilométernyi turistaút! Kezd izgalmas lenni, ugye? Túrázók álmát váltja valóra hazánkban.
Cserhát
A csendesen megbúvó csodaszép Cserhát 🌄következik. A legmagasabb pontja és a legszebb tavai is sorra kerülnek a bemutatásában. Megnézünk pár kilátót🗼, barlangot és természetesen túraajánlotakat is adunk a cikk végén.
Duna 💧💧
Európa második leghosszabb folyója, hossza 2857 km, vízgyűjtő területe 817 000 km². A Fekete-erdőben ered Németországban, és tíz országon keresztül folyik: Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária, Ukrajna és Moldova. 👍A Fekete-tengerbe torkollik Romániában. Ezzel a tíz országot érintő hosszú útjával Európa büszkélkedhet a legnemzetközibb folyammal. Legnagyobb mellékfolyója a Tisza.
Geresdi-dombság
A Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék tájegység, ezen belül a Baranyai-dombság része, Baranya és Tolna vármegyék területén. Magaslatainak többsége legfeljebb 250-300 méterig emelkedik a tengerszint fölé.
A Gerecse hegység 🌄
egy 40 km hosszú, 20 km széles középhegységi vonulat Komárom-Esztergom megye északnyugati részén, a Duna jobb partján. A hegység legmagasabb pontja a Nagy-Gerecse (633 m). A Gerecse és környéke kerékpározásra 🚴♀️ országútival és montival is kiváló terep. Bakancsosok 🥾 is szép számmal járják. Az OKT átszeli a hegységet, a legszebb látnivalók egy részét érinti is.
Körös-Maros köze
Területe 5150 négyzetkilométer, nagyon gazdag növény és állatvilággal, természeti értékekkel bír. A Körös-Maros köze, vagy Maros-Körös köze nekünk túrázóknak, a természet szépségeire, és néprajzi értékekre fogékonyaknak több heti élményt tartogat, és a felfedezésükben ekkor még el sem mélyedtünk.
A Kőszegi-hegység
az Alpokalja egyik kistája. Legmagasabb pontja az Írott-kő, 882 méter. A hegység teljes területe 314 négyzetkilométer, ebből csupán 58 négyzetkilométer esik Magyarországra. A Kőszegi-hegység német neve: Günser Gebirge. A Kőszegi-hegység, 2/3 része Ausztria területén fekszik.
Mátra
A Mátra már a 19. században is Magyarország egyik leglátogatottabb hegysége volt. Földrajzi helyzetének, természeti szépségének, kiépített közlekedési lehetőségeinek, valamit a gyógy és üdülőhelyeinek köszönhetően vált közkedveltté.
Mezőföld
Neve természetföldrajzi jellegére utal. Honfoglalás óta magyarlakta terület. A török háborúk alatt eredeti népessége néhány maradványát kivéve csaknem teljesen elpusztult. A 13–16. sz.-ban jelentősebb kun, és besenyő településcsoportok lakták.
Őrség
Mikor az Őrség említésre kerül, sok honfitársunk már nagyjából be is határolja, Magyarország nyugati része, a határ menti terület. Talán még az is felsejlik tanulmányainkból, honfoglalás után úgynevezett őrállókat telepítettek ide őseink a védelem érdekében.
Pilis és Visegrádi-hegység
Nagyon sok szép tájegysége van Magyarországnak. A Pilis és a Visegrádi-hegység erősen a dobogós helyezettek közé tartozik. A Duna, a Duna-kanyar, és szemben a Börzsöny látványa egy szép napsütéses tavaszi, vagy őszi napon rabul ejti az embert.
Tisza
Magyarország leghosszabb folyója, 😮 és mélyen beivódott a magyar identitásba. De miért hívjuk a Tiszát a „legmagyarabb folyónak”? Ennek számos oka van. Milyen csodák 🪄 várnak a Tisza-tónál? Bringás 🚴♀️ szemmel mindent megnézünk!
Vértes
A Vértes a Dunazug-hegyvidék része. 🌄 Domborzata, növényvilága 🌳 változatos, rendkívül szép, 👀 látnivalókban bővelkedő túrák 🚴🥾 otthona.👍Egyik kedvenc bringás és túrás helyszínünk.
Magyarországi kijelölt útvonalak bringásoknak, túrázóknak, zarándokoknak
Ez a kis ország nagy meglepetéseket tartogat az aktív kikapcsolódásra vágyóknak. Gazdag történelme, változatos tájai és ínycsiklandó gasztronómiája olyan kombináció, amelyet nehéz überelni. Legyen szó gyalogtúráról, kerékpározásról vagy éppen zarándoklatról, hazánkban mindenki megtalálja a számítását.
Történelem, kultúra, gasztronómia az útvonalakon
Ősi várak és templomok: Az Árpád-kor építészetétől a barokkig, Magyarország tele van történelmi emlékekkel.
Népi hagyományok: A különböző régiók jellegzetes viselete, népszokásai és kézműves termékei az Őrségtől a Matyóföldig elvarázsolnak.
Ízek és illatok, gasztronómiai kalandok: A hamisíthatatlan gulyáslevestől a halászléig, mindenki megtalálja a kedvencét. Egy jó ebéd, vagy vacsora után pedig Magyarország leghíresebb borvidékeinek a nedűjéből lehet válogatni. Tokaj, Villány, Eger, Somló, Mór, Badacsony
Abban biztosak vagyunk, ha elindulsz valamelyik utunkon, szükség lesz a kalóriákra! (A szerzők)
A túraútvonal fogalma
A túraútvonal egy kijelölt vagy nem kijelölt, általában gyalogosan vagy kerékpárral járható út, amely egy adott pontból egy másikba vezet. Lehet rövid, néhány kilométeres séta vagy többnapos, hosszabb távú túra. A túraútvonalak célja lehet a természet megismerése, a sport, a kikapcsolódás, vagy akár egy adott hely vagy cél elérése.
Jelölt magyarországi útvonalak
Három nagy csoportba lettek osztva az útvonalak. Természetesen vannak átfedések. Például a kijelölt túraútvonalakon elméletileg nem szabad kerékpározni, ennek ellenére történnek ilyen esetek. Egy jelölt túraútvonal lehet egyben zarándokút is.
Jelölt gyalogos túraútvonalak
Útvonalak adatbázisát itt találod
A teljesség igénye nélkül néhány hosszútávú túraútvonal:
Országos Kéktúra
Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra
Alföldi Kéktúra
Balaton-felvidéki Kéktúra
Kohász Kék
Bükki Kéktúra
Gödöllői Kék
Közép-dunántúli Piros túra,
Dél-dunántúli Piros túra,
Pest megyei Piros
Kiskunsági Piros
Zarándokutak
Közép-európai zarándokutak listáját itt találod
Erről már készítettünk egy teljes bemutatást.
Zarándokutak, turistautak, esetleg szakrális elvonulás, feltöltődés? Újra felkapott divat? Mi volt a zarándoklat előtt? Milyen zarándokutak vannak Magyarországon? Mi a céljuk, miért vannak? A zarándokút egy turistaút, vagy fordítva?
Magyarországi kerékpárutak
MTB és kerékpáros túraútvonalak is szerepelnek a felsorolásban.
A fentiekből is láthatod, hatalmas a választék. A felkapott útvonalak természetesen járhatóbbak, míg a ritkán járt útvonalak lényegesen rosszabbak lehetnek. Időszakosan akár járhatatlanná is válhatnak. Ezért is kell egy túrára felkészülni.
Magyarország legimpozánsabb épülete
Magyarország fővárosa Budapest
Hazánk legszebb épülete a Magyar Parlament épülete.
A kép forrása: https://budappest.hu/budapest-latnivalok/parlament-orszaghaz/
A magyarság története
A kutatása folyamatosan zajlik, és az újabb leletek, elméletek gyakran újabb perspektívákat nyújtanak. Éppen ezért az alábbiakban egy általános áttekintést szeretnék nyújtani, amely a jelenlegi tudományos álláspont alapján készült.
Eredet és honfoglalás
A honfoglalás előtti időszak: A magyarság eredetéről számos elmélet létezik, de egyértelmű bizonyítékokkal egyiket sem sikerült alátámasztani. A legtöbb elmélet a finnugor népek körében keresi a magyarság őseit. (Az újabb vizsgálatok ezt kezdik megcáfolni.)
Honfoglalás: A 9. század végén a magyar törzsek a Kárpát-medencébe vándoroltak, és itt alapították meg államukat. A honfoglalásnak számos oka lehetett, többek között a keleti területek elnéptelenedése, a nyugati területek gazdasági vonzereje, valamint a politikai és katonai helyzet.
Árpád-ház kora
Államalapítás: Szent István király idején (997-1038) alakult ki a magyar állam. Az államalapítás legfontosabb eseményei közé tartozik a kereszténység felvétele, a királyi hatalom megszilárdítása és az ország közigazgatási rendszerének kiépítése.
Középkor: Az Árpád-ház uralkodása alatt Magyarország jelentős európai hatalommá vált. A magyarok részt vettek a keresztes háborúkban, fontos szerepet játszottak a közép-európai politikai életben.
A középkor vége és a török hódoltság
A mohácsi vész: 1526-ban a mohácsi csatában a magyarok vereséget szenvedtek az oszmánoktól, és az ország három részre szakadt.
Török hódoltság: A következő 150 évben a török megszállás jelentős hatással volt Magyarország társadalmára, gazdaságára és kultúrájára.
A török kiűzése és az újkor
Felszabadító harcok: A 17. század végén és a 18. század elején a magyarok sikeresen felkeltek a török uralom ellen, és fokozatosan visszafoglalták az országot.
Az újkori Magyarország: A 18. és 19. században Magyarország a Habsburg Birodalom részeként fejlődött. A magyar nemzettudat erősödött, és a 19. század közepétől a magyarok egyre erőteljesebben követelték nemzeti önállóságukat.
A 20. század és napjaink
A dualizmus kora: 1867-ben az osztrák-magyar kiegyezéssel létrejött a dualista monarchia, amelyben Magyarország és Ausztria egyenrangú államokként éltek együtt.
Az első világháború után Magyarország jelentős területeket veszített, és a trianoni békeszerződés súlyos következményeivel kellett szembenéznie.
A második világháborúban Magyarország Németország szövetségese volt, majd a szovjetek megszállták az országot.
A szocializmus és a rendszerváltás: A második világháború után Magyarországon szocialista rendszer alakult ki, amely 1989-ben a rendszerváltással ért véget.
Külhoni kapcsolatai
A magyarság történetében mindig is fontos szerepet játszottak a külhoni magyarok. A trianoni békeszerződés után több millió magyar került más államok területére, és a magyarság ma is jelentős közösségekkel rendelkezik a Kárpát-medencében és a világ számos pontján.
További kutatási területek
A magyarság történetének számos olyan területe van, amely még további kutatásokat igényel. Ilyen például a magyar nyelv eredete, a honfoglalás előtti időszak, a középkori társadalom, a török hódoltság hatásai, valamint a 20. századi történelem egyes eseményei.
Fontos megjegyezni: A magyarság történetének egyes kérdéseiben a tudományos vélemények még mindig eltérőek lehetnek. A történelemhamisítás sajnos olyan nagymérvű, hogy a tényleges bizonyítékokat is képes eltüntetni.
Kettős honfoglalás
Az elmélet egy érdekes és vitatott téma a magyar történetkutatásban. A lényege, hogy a magyarság nem egyszer, hanem kétszer foglalta el a Kárpát-medencét. Az első honfoglalás a 9. századi, jól ismert bejövetel előtt történt volna.
Az elmélet főbb állításai
Korábbi magyar jelenlét: A 9. század előtti időszakban már éltek magyarok a Kárpát-medencében, valószínűleg a honfoglaló magyarok ősei.
Nyelvi és régészeti bizonyítékok: Az elmélet hívei különböző nyelvi és régészeti leleteket hoznak fel bizonyítékul, amelyek szerint a Kárpát-medencében már a honfoglalás előtt is éltek magyar nyelvű népcsoportok.
Avar kapcsolatok: Egyes elméletek szerint a magyarok az avarokkal szoros kapcsolatban álltak, és akár az avar birodalom felbomlása után is a Kárpát-medencében maradhattak.
Az elmélet kritikái
Bizonyítékok hiánya: Az elméletet alátámasztó bizonyítékok többsége közvetett és vitatható. Egyértelmű régészeti leletek, amelyek a magyar nyelvű népesség korábbi jelenlétét bizonyítanák, nincsenek.
Egyéb magyarázatok: A régészeti leletek más népekre is utalhatnak, és a nyelvi adatok is másképp értelmezhetők.
Nemzeti mítosz: Egyesek szerint a kettős honfoglalás elmélete egyfajta nemzeti mítosz, amely a magyarság ősi jelenlétét kívánja bizonyítani a Kárpát-medencében.
A jelenlegi álláspont
A tudományos közösség többsége jelenleg nem fogadja el a kettős honfoglalás elméletét. A legtöbb kutató a 9. századi honfoglalást tartja a magyarság Kárpát-medencébe érkezésének időpontjának. Azonban a kutatások folyamatosak, és új leletek vagy elméletek bármikor felboríthatják a jelenlegi álláspontot.
Összefoglalva:
A kettős honfoglalás elmélete egy érdekes, de vitatott téma. Az elméletnek vannak támogatói és ellenzői is, és a végső igazság felderítése még várat magára. A téma iránt érdeklődőknek érdemes több forrást tanulmányozni, és saját következtetéseket levonni.
A hunok és a magyarok közötti kapcsolat
Egy igen érdekes és sokat vitatott téma a magyar történetkutatásban. Bár a két nép között számos párhuzamot vonhatunk, egyértelmű bizonyítékot a közvetlen rokonságra eddig nem találtak.
Miért merül fel a kérdés?
Közös vonások: Mindkét nép nomád életmódot folytatott, lovas harcosok voltak, és a Kárpát-medencében is jelen voltak.
Névbeli hasonlóság: A magyar elnevezés eredete a hunokhoz köthető lehet, bár ennek pontos magyarázata még nem tisztázott.
Régészeti leletek: Néhány régészeti lelet utalhat arra, hogy a hunok és a magyarok között kulturális kapcsolatok léteztek.
A hun–magyar rokonság elméletei
A hunok mint a magyarok ősei: Egyes elméletek szerint a magyarok a hunok leszármazottai, vagyis a hun birodalom felbomlása után a Kárpát-medencében maradt hun törzsekből alakultak ki a magyarok.
Hatásuk: Mások szerint a hunoknak inkább csak kulturális hatásuk volt a magyarokra, és a magyarok csak egy részben vették át a hunok életmódját és kultúráját.
A hunok mint egymástól független népek: Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint a hunok és a magyarok teljesen független népek voltak, és a hasonlóságok a véletlen, vagy a hasonló környezeti feltételek következményei.
A Kárpát-medence népei
A magyarság történetét tárgyaljuk, de nem szabad elfelejteni, hogy a Kárpát-medence az elmúlt 5000 évben rendkívül dinamikus történelmi folyamatoknak volt a színpada. Ezek során számos nép és kultúra hagyott nyomot a térségben. Pontos, teljes listát készíteni szinte lehetetlen, hiszen a népcsoportok gyakran keveredtek, vándoroltak, beolvadtak és újak érkeztek. Gondoljunk vissza az elmúlt 1000 esztendőre. Milyen sokszor volt szó a betelepítésekről és kitelepítésekről. Jó szándékból is megtörténtek ezek az események, de kényszer áttelepítések is történtek.
Őskori népek: A neolitikumtól kezdve számos őskori kultúra alakult ki a térségben, mint például a lineáris kerámia kultúra vagy a lengyeli kultúra. Ezek a népek már fejlett mezőgazdaságot folytattak és állandó településeket létesítettek.
Kelták: Az ókorban kelták népesítették be a Kárpát-medence nagy részét. Fejlett kultúrájuk volt, és jelentős hatást gyakoroltak a későbbi népekre.
Szkíták: A szkíták nomád lovas népek voltak, akik a Kárpát-medence északi részén éltek. Jelentős szerepet játszottak a térség történelmében, és számos más népre hatással voltak.
Dákok: A dákok a Kárpát-medence déli részén éltek, és fejlett kultúrájuk volt. A rómaiakkal folytatott harcaik után területük a Római Birodalom része lett.
Rómaiak: A hódításaikkal a Kárpát-medence jelentős része a Római Birodalom provinciája lett. A rómaiak fejlett infrastruktúrát építettek ki és jelentős hatást gyakoroltak a térség kultúrájára.
Avarok: A rómaiak távozása után érkeztek a Kárpát-medencébe, és hatalmas birodalmat hoztak létre.
Szlávok: A 6. századtól kezdve a szlávok népesítették be a Kárpát-medence nagy részét. A szláv nyelvek a mai napig meghatározóak a térségben.
Magyarok: A 9. század végén a magyarok honfoglalása alapvetően megváltoztatta a térség etnikai összetételét.
Közép-ázsiai népek: A török hódoltság idején a Kárpát-medencébe érkeztek különböző közép-ázsiai népek, például tatárok, krími tatárok, cigányok.
Összegzés a Kárpát-medence népeiről és a magyarságról
A Kárpát-medence történelme során a népek folyamatosan mozgásban voltak. Betelepítések, kitelepítések, háborúk és politikai változások alakították a térség etnikai összetételét. Ez a sokféleség a magyarság történetére is jelentős hatással volt, hiszen a magyarok is számos más néppel kerültek kapcsolatba és keveredtek velük.
A Kárpát-medence történelme egy hatalmas mozaik, amelyben számos nép és kultúra darabkája megtalálható. A térség sokszínűsége és dinamikussága a mai napig érződik a Kárpát-medence népeinek életében és kultúrájában.
Ez a sokszínűség maga Magyarország!
Magyarország – a négy évszak szépsége
A globális éghajlatváltozás Magyarországon is érezhető, drasztikusan átformálódtak az évszakok. A telek enyhékké váltak, aztán hirtelen berobban a tavasz. A tavaszból gyorsan nyár lesz. Az ősz kiszámíthatatlan, egyik nap hideg van, a másik nap már szinte nyári meleg.
Ennek ellenére elmondhatjuk:
Kilencvenháromezer négyzetkilométernyi terület ahol otthon érezheted magadat, szinte mindenkivel szót tudsz érteni, ha eltévedtél jó eséllyel pár órás sétával, bringázással lakott helyre találsz. Ez a hely nem más, mint Magyarország.
Földünk olyan szeglete, ami az emberi élet számára a legbarátságosabb arcát mutatja, még akkor is, ha erről mást gondolsz.
Túrázás, kerékpározás, zarándoklat során van, hogy mi sem ezt gondoljuk, mert valamihez rosszul álltunk hozzá.
Ismerd meg ezt a szép országot a benne élő emberekkel, hagyományokkal, gasztronómiával együtt.
Gyakori kérdések Magyarországról
Milyen nyelvűek a magyarok?
A magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik, és nincs közeli rokona az európai nyelveknek. Egyedi hangzása és bonyolult nyelvtanával tűnik ki.
Melyek a legérdekesebb látnivalók Magyarországon?
Budapest a főváros, számos látnivalót kínál: Parlament, a Hősök tere, a Várnegyed. Emellett érdemes felfedezni a Balatont, a Hortobágy Nemzeti Parkot, és a történelmi városokat, például Pécs, Szeged vagy Debrecen.
Milyen az időjárás Magyarországon?
Magyarország éghajlata mérsékelt, négy évszakkal. A nyarak általában melegek, a télek hűvösek. A tavasz és az ősz kellemes időjárást biztosít.
Mi a vallása a magyaroknak?
Magyarország történelmileg katolikus ország, de ma a lakosság jelentős része nem gyakorolja aktívan a vallást. A legnagyobb vallási közösségek a katolikusok, a reformátusok és a görögkatolikusok.
Milyen a magyar konyha?
A magyar konyha változatos és ízletes, számos nemzetközi hatással. Jellemzőek a fűszeres ételek, a levesek, a húsok és a tészták. Néhány híres étel: gulyás, pörkölt, halászlé, kürtőskalács.
