Európa

Európa az ősi föld. 🌍Több mint egymillió éve tapossa földjét az ember👨‍👩‍👦‍👦. Az első emberek, Homo erectus, 1,8 milló évvel ezelőtt jelentek meg kontinensünkön és kb. 200.000 évvel ezelőtt tűntek el. Európa minden szegletét felfedezték, ideje Neked is elindulnod. Hidd el, tartogat újdonságot számunkra ez az ősi föld. Fedezzük fel együtt, induljunk egy nagyon hosszú útra.

Ez a bejegyzés Európáról fog szólni, földünk nagyon barátságos területéről. Minden szempontból jók a lehetőségek az utazásokhoz, gyalogtúrákhoz, kerékpártúrákhoz, hegymászáshoz, stb. Hosszú cikk lesz, ennek ellenére mindent nem tudok bemutatni. Válaszd ki azt a részt ami érdekel.

Tartalomjegyzék:

Európa elhelyezkedése, főbb jellemzői

Földünk egyik kontinense, nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger határolja.

Főbb jellemzői:

Terület: 10 530 000 km²
Népesség: 746,4 millió (2018.)
Népsűrűség: 75 fő/km²
Országok: 50

Európa a világ egyik legrégebbi lakott kontinense. Sokféle kultúrának, nyelvnek ad otthont, gazdag a történeleme. A kontinens tájai változatosak, a hegyektől, az erdőktől, a síkságokon, tengerpartokon át mindent megtalálsz.

Kontinensünk kialakulása

Európa kialakulása egy összetett és hosszú folyamat volt, több millió éven át zajlott. A kontinens geológiai, éghajlati és biológiai jellemzői a lemeztektonikai mozgások, a vulkanikus aktivitás, a tengerszint emelkedés és süllyedés, valamint a jégkorszakok kombinációjának eredményeként alakultak ki.

A legrégebbi részek:

Kelet-európai-pajzs: Ez a kemény kéregdarab már a prekambriumban is létezett, és ma is Európa keleti részén található.
Balti-ősföld: Ez a másik ősi kéregdarab Észak-Európában fekszik.

A későbbi geológiai események:

Varisztikus hegységképződés: A devon- és karbon időszakban Európát hegyképződési hullámok érték, amelyek a Pireneusokat, az Alpokat, a Kárpátokat és más hegységeket hozták létre.

Alpi hegységképződés: A harmadidőszakban további hegyképződés zajlott, amely az Alpok további emelkedését és a Kárpátok, a Dinári-hegység és a Kaukázus kialakulását eredményezte.

Jégkorszakok: Európa nagy részét a pleisztocén jégkorszakok során jég borította. Ezek a jégkorszakok jelentősen befolyásolták a kontinens tájait és vízhálózatát.

Az emberi történelem

Homo erectus: Az emberi faj egyik korai őse, már a kora pleisztocénben Európában élt.
Neandertáliek: A neandertáliek, a Homo sapiens rokonai, a középső pleisztocénben uralták Európát.
Homo sapiens: A modern emberi faj, a késői pleisztocénben érkezett Európába, és fokozatosan kiszorította a neandertálieket.

A fenti geológiai és biológiai folyamatok eredményeként Európa egy változatos kontinens, hegyekkel, síkságokkal, folyókkal, tavakkal és tengerpartokkal. A kontinens gazdag történelemmel és kultúrával is rendelkezik, számos különböző nyelvvel, néppel és hagyományokkal.

Települések, városok kialakulása

Az első városok Európában nem egyetlen időpontban és helyen jöttek létre, hanem fokozatosan alakultak ki a Kr. e. 4. évezredtől kezdve. A legrégebbi városok a Földközi-tenger keleti partvidékén, vélhetően a görög szigeteken jelentek meg.

Ezek a korai városok, kereskedelmi és kulturális központok voltak, fejlett kézművesipart, vallási intézményeket és hierarchikus társadalmi struktúrákat alakítottak ki.

A városok fejlődését a következő tényezők segítették elő:

A mezőgazdaság fejlődése: A felesleg felhalmozódása lehetővé tette a lakosság koncentrálódását és a nem mezőgazdasági munkamegosztást.
A kereskedelem növekedése: A kereskedelmi útvonalak mentén fekvő városok virágzani kezdtek, mivel fontos kereskedelmi csomópontokká váltak.
A kézművesség fejlődése: A városok kézművesek és iparosok otthonaivá váltak, akik specializált termékeket állítottak elő a helyi és távoli piacok számára.
A társadalmi rétegződés: A városokban összetett társadalmi struktúrák alakultak ki, kereskedőkkel, kézművesekkel és munkásokkal.

A városok fokozatosan elterjedtek Európa többi részén is. A rómaiak jelentős szerepet játszottak a városiasodás elterjesztésében, birodalmukban számos várost alapítottak és fejlesztettek.

A középkorban a városok továbbra is fejlődtek, de más jellegűek voltak, mint az ókori városok. A középkori városok gyakran fallal körülvett erődítmények voltak, élénk kereskedelemmel és kézművességgel, valamint erő egyházi és politikai intézményekkel.

A városok fejlődése mélyreható hatással volt az európai társadalomra, gazdaságra és kultúrára. A városok a civilizáció, az innováció és a változás motorjai voltak, és ma is Európa legfontosabb központjai közé tartoznak.

Fontos megjegyezni, hogy ez egy általános áttekintés, és a városok fejlődése regionálisan eltért. Észak-Európában a városok később alakultak ki, mint a Földközi-tenger medencéjében.

Az első birodalmak, országok Európában

Az „első birodalmak” és „országok” fogalmai nehezen definiálhatók az ókori Európa kontextusában, mivel a politikai struktúrák ebben az időszakban gyakran változóak voltak. Azonban, ha a tartós, területileg kiterjedt hatalmi struktúrákra fókuszálunk, akkor az alábbiakat tekinthetjük Európa korai birodalmainak és országainak:

Ókori Görögország (Kr. e. 8. század – Kr. e. 2. század)

A görög városállamok hálózata, például Athén, Spárta, Théba, háborúkat vívtak, szövetségeket kötöttek és gyarmatokat alapítottak.

A kép forrása

Római Birodalom (Kr. e. 27. – Kr. u. 476.):

Egy hatalmas birodalom, amely a Földközi-tenger medencéjének nagy részét magába foglalta, fejlett jogrendszerrel, infrastruktúrával és katonai erővel rendelkezett.

A kép forrása

Kelt birodalmak (Kr. e. 5. század – Kr. u. 1. század):

A kelt törzsek által uralt területek Nyugat és Közép-Európába területén voltak, laza szövetségeket és királyságokat alkottak.

Bizánci Birodalom (Kr. u. 4. század – 1453.):

A Római Birodalom keleti örököse, fővárosa Konstantinápoly volt, a Földközi-tenger keleti részén és Kis-Ázsiában uralkodott.

Más jelentős hatalmak is léteztek Európában ebben az időszakban, a Hun Birodalom, az Oszmán Birodalom és a Karoling Birodalom.

Európa országai napjainkban

Albánia

Andorra

Ausztria

Belarusz

Belgium

Bosznia-Hercegovina

Bulgária

Horvátország

Ciprus

Csehország

Dánia

Észtország

Finnország

Franciaország

Németország

Görögország

Magyarország

Izland

Írország

Olaszország

Koszovó

Lettország

Liechtenstein

Litvánia

Luxemburg

Málta

Moldova

Monaco

Montenegró

Hollandia

Észak-Macedónia

Norvégia

Lengyelország

Portugália

Románia

Oroszország

San Marino

Szerbia

Szlovákia

Szlovénia

Spanyolország

Svédország

Svájc

Törökország

Ukrajna

Egyesült Királyság

Vatikán

Néhány ország vitatott státuszú, pl. Koszovó. Más területek autonóm státusszal rendelkeznek, mint a Feröer-szigetek és Grönland (Dánia).

Folyók Európában

A folyók fontos szerepet játszanak a kontinens ökoszisztémájában, gazdaságában és kultúrájában.

Volga: Oroszország leghosszabb folyója és Európa leghosszabb folyója, 3 530 kilométer hosszú. A Kaszpi-tengerbe ömlik.

Duna: Közép-Európa leghosszabb folyója, 2 850 kilométer hosszú. A Fekete-tengerbe ömlik.

Rajna: Nyugat-Európa leghosszabb folyója, 1 320 kilométer hosszú. Az Északi-tengerbe ömlik.

Visztula: Lengyelország leghosszabb folyója, 1 047 kilométer hosszan. A Balti-tengerbe ömlik.

Ebro: Spanyolország leghosszabb folyója, 925 kilométer hosszan. A Földközi-tengerbe ömlik.

Dnyeper: Ukrajna leghosszabb folyója, 818 kilométer hosszan. A Fekete-tengerbe ömlik.

Po: Olaszország leghosszabb folyója, 652 kilométer hosszan. Az Adriai-tengerbe ömlik.

Loire: Franciaország leghosszabb folyója, 1006 kilométer hosszan. Az Atlanti-óceánba ömlik.

Douro: Spanyolország és Portugália leghosszabb folyója, 897 kilométer hosszan. Az Atlanti-óceánba ömlik.

Elba: Németország leghosszabb folyója, 1 094 kilométer hosszan. Az Északi-tengerbe ömlik.

Tisza: A legmagyarabb folyó. 962 km hosszú és a Dunába folyik

Európa tavai

Kaspi-tenger: Ez a tenger valójában a világ legnagyobb tava, de Európa és Ázsia határán fekszik. Területe 371 000 km².

Ladoga-tó: Oroszországban található, területe 17 700 km².

Onyega-tó: Oroszországban található, területe 9 690 km².

Vänern-tó: Svédországban található, területe 5 655 km².

Peipsi-tó: Észtország és Oroszország között található, területe 3 555 km².

Balaton-tó: Magyarországon található, területe 592 km².

Genfi-tó: Svájcban és Franciaországban található, területe 581,3 km².

Bodeni-tó: Németország, Svájc és Ausztria között található, területe 536 km².

Loch Ness: Skóciában található, híres a Loch Ness-i szörnyről szóló legendákról.

Kék Lagúna: Izlandon található, geotermikus tó, népszerű turisztikai célpont.

Plitvicei-tavak Nemzeti Park: Horvátországban található, 16 tóval és számos vízeséssel büszkélkedhet.

Comói-tó: Olaszországban található, gyönyörű tájáról és luxusvilláiról ismert.

Ohridi-tó: Albánia és Észak-Macedónia között található, a világ egyik legrégebbi tava.

A kontinens hegyei

Alpok

Az Alpok talán Európa legismertebb hegysége. 8 ország területén terül el: Franciaország, Olaszország, Svájc, Ausztria, Németország, Liechtenstein, Szlovénia és Monaco.
Legmagasabb csúcsa a Mont Blanc (4808 m).
Népszerű turisztikai célpont a túrázás, síelés és egyéb szabadtéri tevékenységek szerelmesei számára.
Sok történelmi és kulturális látnivalónak ad otthont.

Földrajzi fekvés

Az Alpok 1200 km hosszúságban és 150-250 km szélességben húzódik végoi Európán.
Nyugaton a Francia Riviérától indul, keleten pedig a Kárpát-medencéig nyúlik.
Főleg mészkőből és dolomitból áll. Több gleccsernek és jégfolyónak ad otthont.

Éghajlat

Éghajlata változatos.A hegyalji területeken mérsékelt éghajlat uralkodik, míg a magasabb hegycsúcsokon hegyvidéki éghajlat jellemzi. A telek hidegek és havasak, a nyarak pedig hűvösek és esősek.
A csapadék mennyisége a hegycsúcsok felé haladva növekszik.

Növény- és állatvilág

Gazdag a növény és állatvilág. A hegyalji területeken erdők, mezők és szőlőültetvények találhatók.
A magasabb hegyvidékeken alpesi rétek, fenyvesek és tundrák találhatók.

Turizmus

Népszerű turisztikai célpont a túrázás, síelés és egyéb szabadtéri tevékenységek szerelmesei számára.
Számos túraútvonal, sípálya és más szabadidős létesítmény áll rendelkezésre.
A hegység sok történelmi és kulturális látnivalónak ad otthont, köztük ókori romok, középkori várak, hagyományukat megőrző falvak.

Környezetvédelem

Az Alpok érzékeny ökoszisztéma, számos veszély fenyegeti, legsúlyosabbak között a klímaváltozás, a szennyezés és a túlzott turizmus.

Gyönyörű alpesi táj

Urál

Eurázsia hegység!
Oroszország és Kazahsztán határán halad Észak-déli irányban 2500 km hosszan terül el
Szélessége 50 és 200 km között váltakozik
Legmagasabb csúcsa: Narodnaja (1895 m)

Földrajzi jellemzői

A hegység több hegyvonulatból áll, melyeket mély völgyek tagolnak. Gazdag ásványkincsekkel rendelkezik, köztük aranyat, ezüstöt, platinát, rezet, vasat és szenet bányásznak.

Éghajlat

Éghajlata kontinentális, hideg telekkel és meleg nyarakkal. A tél hosszú és hideg, a hótakaró akár 2 méter vastag is lehet. A nyár rövid és meleg, a hőmérséklet 20 °C fölé is emelkedhet.

Kárpátok

Közép-Európa hegysége,1500 km hosszúságban és 200 km szélességben terül el, Nyugat-keleti irányban húzódik. 8 ország területén halad át: Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Ukrajna, Románia, Szerbia. Legmagasabb csúcsa: Gerlachfalvi-csúcs (2655 m)

A Kárpátok hegyvonulatait mély völgyek tagolják.
Négy fő részre osztható: Északnyugati-Kárpátok, Északkeleti-Kárpátok, Keleti-Kárpátok és Déli-Kárpátok.
A hegység gazdag ásványkincsekkel rendelkezik, köztük aranyat, ezüstöt, rezet, vasat és szenet bányásznak.

Éghajlata mérsékelt, de a magasságtól függően változik. A hegyalji területeken mérsékelt éghajlat uralkodik, míg a magasabb hegycsúcsokon alpesi éghajlat jellemzi. A telek hidegek és havasak, a nyarak pedig hűvösek és esősek. A csapadék mennyisége a hegycsúcsok felé haladva növekszik.

Gazdag a növény- és állatvilág.
A hegyalji területeken erdők, mezők és szőlőültetvények találhatók. A magasabb hegyvidékeken alpesi rétek, fenyvesek és tundrák találhatók.
Nagy ragadozókban gazdak hegység, medve, farkas az otthonának érzi.

Kárpátok turizmusa
Népszerű turisztikai célpont a túrázás, síelés és rafting szerelmesei számára. Számos túraútvonal, sípálya és más szabadidős létesítmény áll rendelkezésre. A hegység sok történelmi és kulturális látnivalóval várja az érdeklődőket. Ókori romok, középkori várak és hangulatos falvak.

Napjainkra már nyugodtan elmondható, Földünk minden szeglete érzékeny ökoszisztéma. A Kárpátok sem kivétel. Az elmúlt száz évben itt is hatalmas pusztítást végzett az ember.

Néhány népszerű turisztikai célpont a Kárpátokban:

A Tátra hegység (Szlovákia, Lengyelország)
A Magas-Tátra (Szlovákia)
A Hargita hegység (Románia)
A Bükk hegység (Magyarország)
A Zempléni-hegység (Szlovákia, Magyarország)

Kaukázus

A hegység Európa és Ázsia határán terül el, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között. Általában Európa délkeleti határának tekintik. A hegység két fő vonulatból áll: a Nagy-Kaukázusból és a Kis-Kaukázusiból. A Nagy-Kaukázusban található az Elbrusz, amely Európa legmagasabb hegye (5642 méter).

A Kaukázus hegység évszázadok óta fontos szerepet játszott az emberi történelemben. A hegységen számos különböző kultúra élt és utazott át évszázadok során. Ma is számos különböző népnek ad otthont, grúzoknak, örményeknek, azerieknek, csecseneknek, kabaroknak, oszétáknak.

A hegység gyönyörű tájai és gazdag történelme miatt a túrázók, hegymászók, síelők és más kalandorok kedvelt célpontja.

Appenninek hegység

Olaszország teljes hosszában áthaladó hegyvonulat, mintegy 1200 kilométer hosszan. Ez a hegység adja az Appennini-félsziget gerincét, és Európa legfiatalabb hegységei közé tartozik. Az Alpok és Appenninek közötti átmenetet a Tengeri-Appenninek vonulata képezi a Genovai-öböl északi partja mentén.

Hossz: 1200 km, szélesség: 80-140 km között változik
A Corno Grande (Gran Sasso d’Italia) a legmagasabb csúcsa 2914 méterrel

Néhány csodás látnivaló:

Corno Grande (Gran Sasso d’Italia): Olaszország legmagasabb csúcsa (2914 méter) lenyűgöző tájakkal és kihívást jelentő túraútvonalakkal.

Toszkána: Festői tájairól és történelmi városaikról, például Firenzéről, Sienáról és Pisáról ismert régió.

Amalfi-part: Gyönyörű tengerparti régió, lenyűgöző sziklás szikláival, színes falvaival és citromligeteivel.

Cinque Terre: Öt festői faluból álló régió a Ligur-tenger partján, melyek között gyalogosan vagy vonattal is lehet közlekedni.

Castel dell’Monte: UNESCO Világörökségi helyszín, egy nyolcszögletű vár Apuliában.

Marmore vízesés: Európa legmagasabb vízesése, három lépcsőben zuhan le a Velino-folyó mentén.

Sassi di Matera: Trogloditák lakta barlangváros Basilicata régióban, UNESCO Világörökségi helyszín.

Sibillini Nemzeti Park: Hegyvidéki park.

Abruzzo Nemzeti Park: Vadon élő állatokban gazdag park, medvéket, farkasokat és hiúzokat is lehet látni.

Pireneusok

A Pireneusok hegysége Délnyugat-Európában terül el, természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között. Ez a hegység az Eurázsiai-hegységrendszer tagja, és mintegy 415 kilométer hosszan húzódik az Atlanti-óceántól a Földközi-tengerig.

Hossz: 415 km, szélesség: 40-100 km között változik
Magasság: Aneto csúcs (3404 méter) a legmagasabb pontja
Részei: Nyugati-Pireneusok, Középső-Pireneusok, Keleti-Pireneusok
Tájkép: Változatos, gleccserekkel, hófödte csúcsokkal, mély völgyekkel, buja erdõkkel

Történelem: Évszázadok óta fontos szerepet játszott az emberi történelemben, számos különböző kultúrának adott otthont.
Turizmus: Népszerű turisztikai célpont gyönyörű tájai és gazdag történelme miatt.

Néhány látnivaló:

Aneto csúcs: A Pireneusok legmagasabb csúcsa (3404 méter)

Ordino-Arcalís síterep: Andorrában található, kiváló síelési és snowboardozási lehetőségeket kínál

Európa kerékpáros útvonalai

Európában több mint 70 000 km kerékpárút található, és ez a szám folyamatosan nő. Ezek az útvonalak széles skálán mozognak a rövid, helyi utazásoktól a hosszú távú túrázásokig, és minden képességi szintű kerékpáros számára kínálnak valamit.

Néhány gyönyörű és hosszú útvonal

EuroVelo 10 – Balti-tengeri kerékpárút. 9 országot érint. Botteni-öböl-Finn-öböl-A Rigai-öböl és a Kurland-part-Kurónia és a Gdanski-öböl-Déli part-Dán szoros-Svéd part. Ez az útvonal 9150 km hossszú.

EuroVelo 6 – Atlanti-óceán – Fekete-tenger. Nantes-tól Neversig Neverstől Bázelig Bázeltől Ulmig Ulmból Passauba Passautól Bécsig Bécstől Budapestig Budapestről Belgrádba Belgrádtól Giurgiu/Ruse-ig Giurgiu/Ruse-tól Constantáig. 4700 km hosszú.

EuroVelo 12 – Északi-tengeri kerékpárút. 7250 km hosszú

Ezeken az útvonalakon kívül még nagyon sok útvonal közül tudtok választani. Felsorolásuk szinte lehetetlen.

Néhány kerékpáros útvonal beszámolója, amelyekre nyugodtan tudtok támaszkodni.

Gyalogos útvonalak

Európa a bakancsosokról sem feledkezik meg. Néhány határokon átívelő útvonal következik.

E1 : 7,114 km Nordkapp (É) – Göteborg (S) – Aarhus (DK) – Konstanz (D) – Lugano (CH) – Genova (I) – Salerno (I)

E2 : 5,720 km Inverness (GB) – Hoek v Hollandia (NL) – Antwerpen (B) – Echternach (L) – Chamonix (F) – Nizza (F)

EE3 : 8,880 km Santiago (E) – Vézelay (F) – Echternach (L) – Fulda (D) – Zakopane (PL) – Ártánd (H) – Nesebâr (BG)

E4 : 12,090 km Tarifa (E) – Grenoble (F) – St-Cergue (CH) – Budapest (H) – Belgrád (SRB) – Szófia (BG) – Lanaca (CY)

E5 : 4,120 km Pointe du Raz (F) – Fontainebleau (F) – Kreuzlingen (CH) – Bregenz (A) – Verona (I)

E6 : 6,030 km Stockholm (SWE) – København (DK) – Goslar (D) – Koper (SLO) – Alexandroupolis (GR)

E7 : 6,370 km El Hierro (E) – Lisboa (P) – Andorra (ÉS) – Nizza (F) – Ljubljana (SLO) – Nowi Sad (SRB)

E8 : 6,240 km Dursey Head (IRL) – Hull (GB) – Hoek v Hollandia (NL) – Bonn (D) – Bécs (A) – Brassó (RO) – Svilengrad (BG)

E9 : 10,092 km Tarifa (E) – Lisboa (P) – Brest (F) – Hoek v Hollandia (NL) – Lübeck (D) – Gdansk (PL) – Riga (LAT) – Tallinn (EST)

E10 : 2,370 km Potsdam (D) – Prága (CZ) – Salzburg (A) – Bolzano (I)

E11 : 4,610 km Scheveningen (NL) – Osnabrück (D) – Potsdam (D) – Poznań (PL) – Ogrodniki (PL) – (LAT) – Tallinn (EST)

E12 : 1,490 km Tarifa (E) – Ceuta (E) – Barcelona (E) – Nizza (F) – Genova (I) – Salerno (I) – Koper (SLO)

A fenti felsorolásban szerepel egy számunkra nagyon érdekes: E4

Ez a hosszútávú útvonal az Országos Kék jelzésen is végig megy.

Magyarországi és külföldi gyalogos túrabeszámolók!

Zarándokutak Európában

A zarándoklatnak, a különböző zarándokutak bejárásának nagyon ősi hagyományai vannak az emberiség történetében.

Minden kontinensen, minden népcsoport részese volt ennek a belső késztetésnek. Napjainkra ismét sokan fedezik fel ezt a belső hangot, és elindulnak. Mik a lehetőségek?

Camino Portugues (Lisboa, 616 km)
Camino Portugues (Oporto, 241 km)
Paris-Saint Jean (840 km)
Le Puy-Saint Jean (750 km)
Vezelay-Saint Jean (770 km)
Madrid-Sahagún (320 km)
Arles-Puente la Reina (800 km)

Közép-európai zarándokutak listája!

Zarándokutak Európa szívében, Magyarországon

Via Margaritarum, Gyöngyök útja

Magyar Zarándokút

Mária Út

Erzsébet út

Jakab-út

Szent Márton Út

SacraVelo

Gyalogos és kerékpáros zarándokutak beszámolói!

Európa, Shengeni térség

A schengeni térség az Európai Unió tagállamaiból, valamint Izlandból, Liechtensteinből, Norvégiából és Svájcból álló terület, ahol az emberek szabadon utazhatnak a belső határokon anélkül, hogy útlevelet vagy más személyazonosító okmányt kellene felmutatniuk.

A schengeni térség 1995-ben jött létre a schengeni egyezmények aláírásával, amelyek célja a belső határokon átívelő szabad mozgás megkönnyítése volt. Azóta a térség bővült a fent említett országok csatlakozásával.

Az EU polgárai, akik a schengeni térség bármely tagállamában élnek, jogosultak a szabad mozgásra a térség bármely más tagállamában. Ez azt jelenti, hogy joguk van munkát vállalni, tanulmányokat folytatni, nyugdíjba vonulni és ingatlanokat vásárolni a schengeni térség bármely tagállamában.

A schengeni térség szabad mozgásának elve nem vonatkozik az EU polgárain kívüli személyekre. Azonban a harmadik országbeli állampolgárok általában rövid távú turisztikai céllal vízum nélkül utazhatnak a schengeni térségbe. Hosszabb tartózkodáshoz, például munkavállaláshoz vagy tanulmányok folytatásához vízumra vagy tartózkodási engedélyre van szükség.

Európára, illetve a lakóira váró kihívások

Európa a következő 10 évben számos kihívással fog szembenézni, ezek közül a néhány!

Gazdasági kihívások:

• A gazdasági növekedés fenntartása az öregedő népesség és a csökkenő munkavállalói létszám mellett.
• A versenyképesség megőrzése a globalizálódó gazdaságban.
• Az adósság és a deficitek csökkentése.
• A befektetés az infrastruktúrába és az innovációba.
• A munkaerőpiac alkalmazkodása a technológiai változásokhoz.

Társadalmi kihívások:

• A bevándorlás és a menekültek integrálása.
• A növekvő egyenlőtlenség kezelése.
• A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem.
• Az idősödő népesség gondozási igényeinek kielégítése.
• A klímaváltozás hatásainak kezelése.

Politikai kihívások:

• Az Európai Unió egységének és kohéziójának megőrzése.
• A populizmus és a nacionalizmus növekedésének kezelése.
• A demokrácia és a jogállamiság megerősítése.
• A kiberbiztonság fenyegetéseinek kezelése.
• A geopolitikai feszültségek kezelése.

Európai és magyarországi túrabeszámolók

Utazások Európában

Kerékpártúrák

Gyalogtúrák

Gyakori kérdések Európáról