Ünnepi köszöntő, fényképezés 📷. Erdő Péter bíboros megáld ✝️ minket és a bringákat 🚴♀️ is, majd folytatódik a kerékpáros zarándoklat a Mária úton. Szép meleg időnk van, mindenki egészséges.
A túra jellege: Többnapos kerékpártúra, kerékpáros zarándoklat
Helyszín: Európa
Ország: Magyarország
Tájegység:
Túra napok száma: három
Táv: 173 km
Szint:
Útvonal letöltése:
Felszerelés: Kerékpár, plusz a kötelező felszerelés
Élmény: ⭐⭐⭐⭐⭐
A túra nehézsége: 🚴🚴🚴🚴
Utunk tizedik napjánál tartunk. Most még nem tudjuk, de a mai nap történik az egyik legnagyobb felhajtás körülöttünk. Több főméltóságú egyházi személy fogadja a csapatot. Erről a napról számolt be leghangosabban a média. Erdő Péter bíboros fogad minket a Prímási Palotában. Ünnepi köszöntő, fényképezés. Innen tekerünk a Szent István Bazilikához, majd folytatódik a kerékpáros zarándoklat a Mária úton. Hamarosan azt is elmondhatjuk, Magyarországot, szép hazánk felét hosszában áttekertük.
Előző rész: Kőszegtől Budapestig tekertünk a Mária úton hat nap alatt.
Első rész: Mariazelltől Kőszegig, a Mária Út ausztriai szakasza
A mostani rész tartalma:
Budapest-Máriabesnyő, tizedik nap
Máriabesnyő-Gyöngyös, tizenegyedik nap
Gyöngyös-Eger, kerékpáros zarándoklatunk tizenkettedik napja
Budapest-Máriabesnyő, kerékpáros zarándoklatunk tizedik napja
2016. 06. 27. hétfő
Ez a pesti csoportos tekerés fárasztó, főleg idegileg. Percenkénti indulás és megállás. Ideges autósok dudálnak, ránk húzzák a kormányt. Pirosnál persze satu fék, kb. 10 métert nyernek. Időnként azt hisszük sose lesz vége. Saját túráim esetén kerülöm Budapestet és a nagyvárosokat. Még egy rendes kocsma sincs, aminek a kerítéséhez lehetne támasztani a bringát. Milyen hely az ilyen?
Valahol Mogyoród környékén járunk mikor hírt kapunk a futókat kísérő Szilviről. Defektet kapott. Ő a futók szeme, kedvenc kísérőjük. Tőlünk kilométerekkel lemaradva kényszerül megállásra. Érte megyek, viszek szerszámokat, foltot, tartalék belsőt. Örülök, hasznára lehetek a csapatnak, segíthetek valamiben.
Bringás zarándokok lelkizése, egy másik zarándok megismerése
Szerelés után nyomába eredünk a csapatnak. Innen jó ideig ketten megyünk Szilvivel, sokat tudunk beszélgetni. Kedves, aranyos teremtés, nagyon fogékony az ezotériára.
Azt mondja, érezte, hogy valami rossz fog történni. Megnyugtatom, egy defekt nem is olyan rossz dolog. Szinte minden túrán megesik, hozzá kell szokni és gyorsan orvosolni a hibát. Persze ezt először meg is kell tanulni. Mindennel így van az ember. Egy ismeretlen valami gondot okozhat. Meg kell tanulni kezelni.
Mily sok olyan dolog van a világon egy csecsemőnek, egy kisgyereknek, melyről semmit sem tud. Ők ügyesebben kezelik ezeket a helyzeteket.
Mi felnőttek már elszoktunk tőle, rutinból cselekszünk, és egyre jobban tartunk a számunkra ismeretlen dolgoktól. Elfelejtünk tanulni, elfelejtünk problémát megoldani. Úgy látom, ez már egyre fiatalabb korban bekövetkezik!
Mogyoród határában járunk már, a Hungaroring mellett gurulunk le a dombról. Szilvi GPS-e be van lassulva, csak a domb alján mutatja, hogy pár kilométerrel feljebb el kellett volna fordulnunk jobbra. Szegénykém nagyon dühös, de feleslegesen. Visszatekerünk. Jó kondiban van, úgy otthagy, csak lesek. A domb tetején megáll, és kikiabálja magát. A seregélyek eddig nyugodtan csipegették az érő cseresznyét, meggyet, most ijedt csapatuk pár pillanat alatt sűrű felhőt alkot az égen.
Szó kerül az esti szállásunkról is.
Kérdezi: hol aludtam?
Az első emeltre irányítottak, ott az egyik 8 ágyas szobában volt a helyem. A szobába belépve nem éreztem azt barátságosnak. Egy jobb oldali ágy az ablak mellett nyerte meg a tetszésemet, a többi szinte eltaszított magától. Ott aludtam egyedül abban a szobában. Mások is nehezen találták meg a helyüket.
Mint kiderült, Szilvi egy szinttel lejjebb, pont alattam aludt, nyugtalanul, rossz álmokkal gyötörve, szellemeket látva. Reggel felkelve úgy érezte, egy rossz szellem meg is szállta. A defektet, az eltévedést is a rossz ómennek tudja be.
A lényeg, estére sikerült kiadni magából az összes rosszat. Kitekerte magából, kikiabálta magából és a futókat utolérve meg is nyugodott.
A két futó teljesítménye, emberi kitartása, közvetlensége jó hatással van az egész csapatra. Példaképek! Ha nem látom, és nem tapasztalom testközelből ezt a teljesítményt, tán el sem hiszem. Ez a teljesítmény hit kérdése, egyéni adottság és természetesen sok edzés kell hozzá.
Utolérjük a futókat most én is csatlakozom hozzájuk, követem őket és szívesen segítenék, ha tudnék. Csak azzal tudok segíteni, ha beszélek. Történetek az életemből, érdekességek a túráimból.
Egy újabb élményben van részem. Futóink ma érik el az 500. kilométerüket a Mária Maratonon, mi pedig a kerékpáros zarándoklatunkon. (A pezsgő csak szimbolikus, a futók csak este ittak belőle pár kortyot.)
Atya világ! 10 év alatt nem futottam ennyit! Nagyszerű pillanat ez a pár perces ünneplés. Sose felejtem el. Ezt a szívemben fogom őrizni. Úgy érzem, ez erőt ad a későbbiekben mikor szükségem lesz a kitartásra.
Máriabesnyőre a Nagyboldogasszony-bazilikához a futókkal együtt érünk be. A futókat éljenzik, nekik jár a dicsőség!
Itt Máriabesnyőn derül ki – és ezt Seti tanár úr bizonyítja be-, hogy nem tudunk biciklizni. (Én sose állítottam, hogy tudok, csak szeretek.)
2 csapatot alakítunk. A jobb csapatba kerülök! A lelkesebbek vagyunk, de amatőrök.
Verseny közben néha csalunk és a bírókat is megvesztegetjük, így sikerül dobogós helyezést elérnünk, a másodikak leszünk. (Én rosszabbra számítottam.)
Ügyességi feladatokat kell végrehajtani. Bólyák kerülése kívülről, belülről. Kis sugárban megfordulni. Egy reku számára teljesen alkalmatlan a pálya, így átnyergelek egy diótörőre. (A rekusok hívják így a hagyományos biciklit.) Több, mint két éve csak fekvőbringával közlekedem, hát érdekes móka ez számomra.
Legalább nem esem el, (azonnal) mint ahogy mögöttem most Walter és zúzza le Csipisz Giant montiját! Álló helyzetben is lehet esni! Majdnem leamortizált egy jó MTB-t! Pont itt kellett kipróbálnia az SPD pedált. (Azóta is tart az SPD-től. Pedig tök jó dolog!) Így születnek a jó barátságok!
Majdnem elsők leszünk a versenyen, ennek ellenére kapunk büntető feladatot. Az első arra alkalmas helyen be kell mutatnunk a tánctudásunkat Dr Alban: Sing Hallelujah című számára. Egy fogorvos írta és adta elő pár évvel ezelőtt. Jó zene, sokszor hallottam már. (Azta k…a! – Fut ár rajtam.)
Mivel a csapatunkban van egy nagyon csinos, szemrevaló menyecske, a koreográfiát és annak betanítását rábízzuk. Azt is megengedjük, hogy majd az első sorban táncoljon, mi meg hátul ellébecolunk.
Remélem a feladat végrehajtására valami eldugott kis faluban kerül majd sor.
Nekünk bringásoknak nem volt nagy a mai táv, de a futók ismét kitettek magukért! 46 kilométer
Máriabesnyő-Gyöngyös, kerékpáros zarándoklatunk tizenegyedik napja
2016.06. 28. kedd
Azt hiszem, ezen a napon kaptuk a legemlékezetesebb frissítőket, fogadtatásokat.
Minden indulás készülődéssel kezdődik. Utolsó simítások a mai bringázás előtt.
Melegben indulunk ismét, egész napra kánikulára számíthatunk. Szegény futók! Minket is kiszív ez a nagy meleg, pedig sokat tudunk pihenni. A pihenést mi még a nyeregben ülve is megtehetjük, dombnak lefelé csak gurulni kell. Nekik viszont ilyenkor is keményen kell dolgozni, lépésről lépésre. A napi energia felhasználásuk körülbelül nyolcszorosa a miénknek, a kalória bevitelük körülbelül a fele. Kis matek után kiszámolható, milyen jó fogyókúra egy ilyen maraton!
Kísérőket kapunk mára!
Egy tévés stáb csatlakozott hozzánk. Több helyen meg kell állunk és interjúkat készítenek velünk. Menet közben is jönnek-mennek mellettünk, és filmeznek.
Herédre érünk. A polgármester asszony fogad minket, pár szóval üdvözli izzadt csapatunkat és behív az épületbe. Ovisok jönnek jelmezbe öltözve, a helyi kórus is megérkezik és énekkel, citeraszóval, vidám előadással szórakoztatnak minket. Ezek után mehetünk az ebédlőbe. Hideg gyümölcsök, gyümölcssaláta, bukta, tökipompos, pogácsa és a jó ég tudja mennyi minden jót nem készítettek számunkra. Alig tudjuk az evést, ivást befejezni!
Gyümölcssaláta Fantasztikus mennyi időt, energiát fektettek fogadtatásunkra! Nem csak itt, hanem végig egész utunkon etetnek itatnak minket. Jó lenne ezt a sok kedvességet meghálálni! Tényleg megérdemelné ez a sok település és ezek az emberek, hogy sikerüljön a településükre több kirándulót, zarándokot csalogatni.
Remélhetőleg a kis írásom is sok embernek hoz kedvet a túrázáshoz, kerékpározáshoz és felkeresik ezeket a helyeket. Azt is tudom és figyelembe is kell venni, hogy a mi utunk egy különlegesség!
Rózsaszentmártoni megérkezésünk és bevonulásunk is említést érdemel. Hosszú, kellemes kanyarokkal fűszerezett lejtőn érkezünk a település határába. Figyelmesen haladva 40-50 kilométeres sebességgel lehet legurulni, figyelmetlenül pedig ennél is gyorsabban. Egy ilyen húzós lejtőn egyik társunk első defektet kap, alig sikerül megfognia a biciklit. Szerencsére nem történik komolyabb baj, de az út hátralevő részére kerékpárt kell cserélnie. Milyen kis dolgokon múlik egy baleset! Egy ember életét mennyi-mennyi apróság alakítja formálja. Mint tudjuk sok kicsi sokra megy.
Több száz órát töltünk el a zarándokutunkon a forgalomban. Indulás előtt az egyik feltétel az volt, hogy mindenkinek legyen biztosítása. A szervezők sokat dolgoztak azon, hogy utunk biztonságos legyen, de vannak kockázatok. Egy biztosítás nem óv meg a balesettől, nem is ez a feladata. Más a szerepe.
Rózsaszentmárton elején járunk, mellettünk egy régi bányagép. A közeli külszíni fejtésen dolgozott ez a markoló.
Már várnak ránk, Egy puttonyos autó vezet minket. Hátsó ajtaja kinyitva, szól belőle a zene. A helyiek közül sokan kint állnak az utcán, könyökölnek az ablakokban és integetnek. Akik dolgoznak a kertekben azok is kijönnek az utcára, hangosan szurkolnak, mosolyognak és integetnek nekünk. Nagyon jó érzés ez a fogadtatás.
A Lignitbányászati Emlékháznál állunk meg. Itt citerával üdvözölnek minket. A múzeumban tárlatvezetés. Gyorsan múlik az idő. Mikor ennyi plusszal van gazdagítva egy kerékpáros zarándoklat, tényleg nem lehet napi száz kilométerrel számolni.
Többek között annak is köszönhetjük a felejthetetlen fogadtatásokat, hogy ezek a kis falvak örömmel várják az erre járó zarándokokat, turistákat, kerékpárosokat.
Egy ilyen település közelében minden megtalálható ami egy természetjáró embernek kedves és szép. Felkapott lett a falusi turizmus. Épülnek a kerékpárutak, és már vannak eredmények! Ha nem lennének, akkor nem látnánk egyre több kerékpárost. Sajnos alig van olyan kerékpárút, jelzett turistaút, amelyiken elejétől a végéig rendesen el lehetne menni! Kiépített pihenők mennek tönkre karbantartás hiánya miatt! Gaz növi be a jelölt turistautakat! Kerékpárutak mennek tönkre rövid idő alatt a hanyag kivitelezés miatt!
Felnőttként, szülőként alig van idő a mozgásra. Alig vegetál a tömegsport. Hogy legyünk így egészségesek?
Begurulunk Gyöngyösre. Befutónk a főtéren, az ideiglenesen felállított színpad szomszédságában. Köszöntőkkel, különböző műsorokkal fogadnak minket itt is. Már annyi fogadtatásban, műsorban volt részünk, kezdünk immunisak lenni. Miattunk szerveztek, miattunk vannak a köszöntők, így természetesen megnézzük, meghallgatjuk az előadásokat.
Zarándokoknak ez sok, ennyit a ők nem kérnek. Figyelemfelhívásnak viszont nagyon jó!
Míg beérnek a futók mi bringások lazítunk. Fagyizás, sütizés, a jobbaknak hideg sör. Nem komoly időtöltés egy zarándoknak és egy túrabringásnak sem, főleg ha nincs elfáradva. Az első Mária Maratonnak ez is a tanulsága. Ez az első út a sok-sok tervezés után. A semmiből kiindulva nagyon nagy eredmény. Már csak finomítani kell! Sajnos nem nézünk körül a városban.
Mindig vannak apró-cseprő dolgok amik ezt meghiúsítják. Várakozás közben derül ki, itt lesz holnap reggel a zenés-táncos bemutatónk. Még szerencse, hogy nem egy nagyvárosban. 🙂 Szállásunk egy közeli kollégiumban lesz. Reggel találkozunk, itt fogunk fellépni
Táv: 77 kilométer
Mária Maraton tizenkettedik nap, Gyöngyös-Eger
2016.06. 29. szerda
Tegnap este egy rövid sétát tettünk Gyöngyösön. Béla, az egyik futó is velünk tartott, kilométer hiánya van. A másik oka a sétájának, ki van száradva, rengeteg folyadékot vesztett. Egy-két sörrel hidratál, és mi is követjük a példáját.
A másik futónk Franky nem tart velünk, pár napja begyulladt a lábujján a köröm, azt kezeli. A körmét már leműtötte, most a további gyulladást kezeli. Így is vállalja a futást. Mindkét lábánál oldalt az ujjaknál a futócipője kivágva, hogy a megdagadt ujjai ne nyomódjanak. Micsoda elszántság és akarat!
( Mint a focistáink? Szegények azt gyakorolják, hogy lehet műbalhét csinálni. Műesések, szinészkedés, jajj eltalált a labda, stb.)
A vesztes csapat fellépése, a fogadás az úri becsületszóról szól!
A reggeli készülődés már rutinosan zajlik, és még indulás előtt a tánctudásunkat be kell mutatni. Bizony, közeledik a fellépésünk időpontja! Mi lesz ebből?
A bemutatónk fergetegesre sikeredett. A hangulatról csak annyit, kibújtam a pólómból és a nézők közé dobtam.
A futók ezen a napon futották a legjobb átlagot. Két lehetőség van. Menekültek a felsőtestem látványától, vagy alig várták, hogy ismét találkozzunk a következő állomásunkon.
Markazhoz érünk, a falu elején a kápolnánál már várnak minket. Pár perc beszélgetés, pár korty víz lenyelése után kiabál valaki: itt vannak a futók! Nagyon nyomják a fiúk!
Kisnána.
Itt is fogadnak, sőt lehetőségünk van a vár bejárására. Sok időt nem tölthetünk vele, de az utolsó percet is kihasználjuk. Mindenkinek van egy gondolata, elképzelése őseink életéről. Egyben egyetértünk, a jómódúak is mostohább körülmények között töltötték napjaikat, mint napjainkban egy magyar átlagember.
Fűtés, világítás, étkezés, tisztálkodás, mosás, közlekedés, egészségügy? Milyen megoldások voltak ezekre? Viszont nagy eséllyel nyugodtabbak voltak, ez lehet pozitívum és a vegyszermentesség.
Verpeléten ismét megállunk. A régi kovácsműhely érdeklődésünk középpontja. A kis épület melletti táblán van információ, de ennél izgalmasabb történetekkel szolgál egy idős néni, akinek a férje volt itt az utolsó kovács. Életének nagy része ez a műhely, órákig tudna mesélni az elmúlt 70 év történéseiről. Bőségesen mesél II. világháborús esetekről is.
A Mária Maratonosok között vannak húszon évesek is, nagy részüknek ez már távoli történelem. A többieknek a nagyszülei, szülei átélték ezt a világégést, vagy érdeklődési körük miatt fogékonyabbak, a néni szavait teljesen átérzik. Hallgatva a nénit rádöbbenünk, nagyon kéne örülnünk a jelenlegi békés, nyugodt, biztonságos életnek amiben részünk van.
Ismét gondoljuk át a helyzetet!
Európa nagy része 60 éve békében él. Sajnos folyamatos a fenyegetés, volt a hidegháború, a bevándorlási hullám, 2023-2024. Orosz-Ukrán háború. Tényleg csak ez a két ország visel hadat egymással? Az én tudásom, értelmezésem szerint ez már egy újabb világháború sajnos!
Nekünk még szerencsénk van, nem kell nap mint nap az életünkért futni. Aki akar az tud dolgozni. Apránként tudunk fejlődni, gazdagodni. Persze nem úgy, mint a fejlettebb nyugati országok lakói, de mégis a Föld lakosságának azon 10%-a közé tartozunk, akik nagyon jól élnek. Ezt nem is tudjuk felfogni. Egy olyan magas szint, életszínvonal lebeg a szemünk előtt, ami tényleg csak nagyon kevés embernek adatik meg a nyolcmilliárdból!
Ezt a kerékpáros zarándoklatot 2016.-ban teljesítettem. 2024-ben került át a gyertekvelem.hu weboldalra. 2023-ban már az internetet használók számára ingyen elérhető a mesterséges intelligencia. Vettem a fáradtságot és megkérdeztem a Bard mesterséges intelligencia nyelvi modellt.
Vegyünk alapul egy magyar átlagembert. A föld lakosságának hány százaléka él ilyen körülmények között?
A magyar átlagember életszínvonala összehasonlítva a Föld lakosságával nagyon magasnak számít. A pontos százalékos arány meghatározása nehézkes, mivel az „átlagember” fogalma meglehetősen szubjektív, és számos tényezőtől függ, mint például:Jövedelem:
A magyar átlagbér 2023-ban bruttó 446 200 Ft, ami a létminimumot messze meghaladja. A Föld lakosságának nagy része ennél jóval kevesebből él.
Életkörülmények:A magyarországi lakások ellátottsága komfortosnak mondható, a víz, a villany, a fűtés és az internet nagy arányban elérhető. A Föld lakosságának jelentős része nem rendelkezik ilyen alapvető szolgáltatásokkal.
Egészségügyi ellátás:
Magyarországon ingyenes az egészségügyi ellátás, ami a Föld lakosságának nagy részére nem elérhető.
Oktatás:
Magyarországon ingyenes a köznevelés, ami a Föld lakosságának nagy részére nem elérhető.
Ha ezeket a tényezőket figyelembe vesszük, akkor azt mondhatjuk, hogy a magyar átlagember életszínvonala a Föld lakosságának felső 10%-ába tartozik.Fontos megjegyezni, hogy Magyarországon is léteznek szegénységben élő emberek, akiknek az életszínvonala messze elmarad az átlagtól. Azonban a magyarországi szegénység mértéke jóval alacsonyabb, mint a Föld lakosságának nagy részén.
Néhány további adat:
A magyarországi GDP egy főre jutó értéke 2023-ban 15 644 USD volt. Ez a Föld lakosságának átlagánál (12 874 USD) 21%-kal magasabb.
Bard mesterséges intelligencia nyelvi modellt
A magyarországi emberi fejlettségi index (HDI) értéke 2023-ban 0,834 volt. Ez a Föld lakosságának átlagánál (0,732) 14%-kal magasabb.
Ezeknek a dolgoknak az átgondolásához idő kell, és tényleg el kell hagyni a komfortzónánkat. Ehhez idő kell, látni és tapasztalni kell hozzá, beszélgetni olyanokkal, akikhez mostoha a sors és picit elmélyülni magunkban.
A másik dolog amin elgondolkodom a sok szerszám láttán, ismét csak a kitartás, az erő. A tűz szításától kezdve az izzó vas kiemeléséig mindent kézzel csináltak. Napról napra. Éveken keresztül. Mennyi idő kellene egy mai átlagembernek ahhoz, hogy szóra bírjon egy darab vasat és kész mű legyen belőle? Hogy bírná ezt fizikailag?
A kép nem a valóságban látott műhely!
Mint városlakó mondhatom, csak a kész termékkel tudunk mit kezdeni. Nekünk már minden egyben és lehetőleg azonnal kell. Alig van türelmünk várni!
Kerékpáros zarándokutunkon közeledünk Egerhez
A kovácsműhely melletti cukrászdában még hivatalosak vagyunk egy fagyira, vagy sütire és folytatjuk utunkat Egerszalókon keresztül Egerig.
Egerszalóknál nosztalgiázok a régi, vadregényes kis fürdőn, ami a gejzírkúp árnyékában alakult ki. Volt szerencsém azt a vadregényes, a természetbe lágyan simuló fürdőt párszor felkeresni, sátrazni mellette. Visszakérném, ha lehetne. Tönkre tették vagy sem? Határozott igen a válaszom!
Elérjük Eger városának jelzőtábláját, rendőrök várnak ránk. Rendőri felvezetéssel és zárással tekerünk tovább Eger főterére. Csak úgy hasítunk át a piros lámpáknál! Tök jó!
A Dobó téren várnak ránk ott van felállítva a célkapunk, mellette egy színpad. Fúvósok játszanak tiszteletünkre. A tűző napon fújják, nézőközönség nincs, mindenki a tér túloldalára húzódik az árnyékba. Mi is csak pár percig állunk meg a színpad előtt és tapssal jutalmazzuk őket. Szívesebben megyünk árnyéba és örömmel kapunk a lehetőségen, hogy bemehetünk a városházába körülnézni. Bevezetnek a díszterembe szép festmények díszítik a falakat, a mennyezetet.
Kimegyünk az erkélyre is, háttérben a vár, alattunk a Dobó tér és a szökőkút.
A szökőkutaknak komoly városszépítő feladatuk van, vidámságot, színt visznek az életünkbe. Már az ókori görögök, rómaiak is előszeretettel terveztek és építettek szökőkutakat. Az emberi szervezet is jó 70% vizet tartalmaz, szívesen tartózkodunk víz mellett.
A mai napra még marad látnivaló, csak pár szóban:
Csavargás a sétálóutcákban
Érseki palota megnézése kívül belül
Szállás elfoglalása
Az egri strand felkeresése
Ez utóbbit kihagyom, inkább kényelmesen berendezkedem a szálláson, telefonálok és még sétálok egy keveset, majd az esti sörözés, beszélgetés zárja a napot.
Egy kollégiumban vagyunk elszállásolva. Hangulata megváltoztathatatlan. Retro bútorok, ágyak, festés, linóleum, fürdő, WC, mosási lehetőség és szag. Viszont fedél van a fejünk fölött! Jöhet eső, hóvihar!
Táv:51 kilométer
Útvonalunk térképen
Következő rész: Egertől Máriapócsig tekerünk és futunk
