Léteznek olyan helyek, amelyek mellett a legtöbb utazó gyanútlanul elhalad, mit sem sejtve arról, hogy a kerítés mögött évszázadok elfeledett rejtélyei és mérnöki csodái lapulnak. Amikor befordultunk a kapun mi sem számítottunk arra, ami ott fogadott minket. A csendes zalai dombok között olyan időutazásba csöppentünk, ahol a 15. század néma szerzetesi öröksége, a fával, kővel, vassal alkotott emberi zsenialitás, valamint a modern kor egyik legtisztább művészete ér össze egyetlen épületben. Vajon mit rejtegetnek a Pálos malom falai között? Miről cseveg a kis patak, és hogyan kapcsolódnak össze a kézzel faragott fogaskerekek a legfinomabb zalai aromákkal?
Helyszín: Európa
Ország: Magyarország
Tájegység: Zalai-dombság, Kis-Balaton
Bemutatásra kerül: Zalamerenye Pálos Malom
Élmény: ⭐⭐⭐⭐⭐
Tartalomjegyzék:
A Zalamerenyei Pálos Malom
A 2026-os esztendő zalakarosi kerékpáros túravezető találkozónk egyik legmeghatározóbb élménye a Zalakarossal tőszomszédos Zalamerenyén található Pálos malom meglátogatása volt.
Ezzel a cikkel szeretnék köszönetet mondani a találkozó szervezőjének és a Pálos Malom megújítóinak, jelenlegi tulajdonosainak.
- A találkozó szervezőjével egy tanfolyamon barátkoztunk össze.
Történelmi háttér
Pálos gyökerek: A malom története a 15. századig nyúlik vissza. A népnyelv és a helyi emlékezet szerint a mindszenti pálos szerzetesek építtették az itt csordogáló patak vizére. A pálosok az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. Nemcsak lelki, hanem mintagazdasági és ipari tevékenységet is folytattak.
A malom pontos építési évét nem őrzi oklevél, de az első írásos említése a 15. századból (az 1400-as évekből) származik.
A malom az Örvényesi (Örményesi) Pálos Kolostor birtokaként működött a Csernec-patak (Malom-patak) vizén. A pálos szerzetesek nemcsak vallási életet éltek, kiváló gazdálkodók és ipari fejlesztők is voltak, a malom pedig fontos bevételi forrást és élelmezési alapot jelentett a rendnek.
Tulajdonosváltások
A pálos rend 1786-os feloszlatása (II. József rendelete) után a malom a Veszprémi Érsekség tulajdonába került. 1888-tól magántulajdonba került, utolsó molnár tulajdonosa Zsohár Gyula volt.
A malom 1960-ig folyamatosan őrölt, majd évtizedekre elhagyatottá vált és leromlott az állapota, míg végül magánbefektetők példás értékmentéssel felújították és 2015 augusztusában újra megnyitották.
Átalakítások, bővítések
A malom épülete és gépészete az évszázadok során a technológia fejlődésével együtt alakult.
Szerkezeti bővítés (1903): A malom mai, megőrzött és restaurált formáját az 1903-as átalakítás során nyerte el. Ekkor bővítették az épületet és korszerűsítették a teljes belső gépészetet.
Műszaki felépítése (az 1903-as állapot szerint)
Két felülcsapott vízikerék:
A patak vizének kihasználására két különálló vízikereket szereltek fel.
Hengerszék és malomkő:
A hagyományos malomkőjárat mellé beépítettek egy modern hengerszéket is, amellyel lényegesen finomabb minőségű lisztet (pl… kalácslisztet) tudtak előállítani.
Tisztító- és osztályozórendszer:
Beépítésre került a szélrosta, a triőr (gabonatisztító) és a hengersziták rendszere, így a malom nemcsak zúzott darát, hanem teljesen tisztított, osztályozott lisztet és korpát is gyártott.
Milyen hatásfokkal üzemelhetett?
(Kíváncsiságomtól hajtva néztem utána ennek a kérdésnek, nem kapcsolódik szorosan a cikkhez. Egy másik írásban ami Tatáról szól és a volt tatai malmok is említésre kerülnek, már elgondolkodtam a kérdésen.)
A tradicionális felülcsapott vízimalmok hatásfokát és teljesítményét a korabeli mérnöki adottságok határozták meg.
Vízipari hatásfok (a felülcsapó kerék előnye): A középkori alulcsapott kerekek hatásfoka mindössze 15-30% volt. Ezzel szemben a zalamerenyei malomnál alkalmazott felülcsapott vízikerék a kor legfejlettebb technológiája volt. A víz felülről, a kerék lapátjaira (rekeszeibe) zúdult, így nemcsak a víz mozgási energiáját, hanem a súlyát is kihasználta. Ennek a megoldásnak a hatásfoka a korban kiemelkedő, 60–75% közötti volt.
Kapacitás és teljesítmény: Egy ilyen duplakerekes, hengerszékkel és malomkőjárattal is ellátott vízimalom a vízállástól függően napi 800 – 1500 kg gabona megőrlésére volt képes. A patak egyenletes vízhozama biztosította, hogy az év nagy részében (aszályos időszakokat kivéve) a malom folyamatos ritmusban tudjon őrölni.
Az újjáéledés: A történelem viharai és a szocializmus alatti elhanyagoltság után a malom magánkézbe került. A tulajdonosok példaértékű áldozatkészséggel és szakértelemmel restaurálták az épületet és a gépezetet, megmentve az utókornak ezt az ipartörténeti kincset.
Működés és technikai részletek
A bemutató során betekintést kaptunk a tradicionális vízimalmok mérnöki precizitásába.
Aki egy picit is bír műszaki érzékkel, az bizony elképed, hogy anno azokkal az egyszerű szerszámokkal milyen ügyesen bántak az emberek.
Sok-sok türelemmel faragtak, csiszoltak. Aztán a megszerzett tapasztalat szállt apáról fiúra…
A vízenergia hasznosítása: A patak vizét gátrendszerrel és zsilipeléssel terelték a felülcsapós fém/fa vízkerékre, amely a kinetikai energiát mechanikai munkává alakította.
A hajtáslánc és az őrlőszerkezet:
A belső térben látható a teljes favázas és öntöttvas fogaskerekes áttétel, amely a függőleges tengely körbeforgatásával működtette az őrlőköveket.
A tisztító és szitarendszer:
A malom nemcsak az őrlést végezte, a beérkező gabona megtisztítása is itt történt. A megőrölt terméket ismét megszitálták, így különítve el a lisztet, a darát és a korpát.
A malom épületének további hasznosítása
A zalamerenyei Pálos Malom nem csupán egy védett ipartörténeti emlék vagy múzeumként működő épület, hanem a helyi közösségi élet, a turizmus és a kulturális programok egyik legizgalmasabb bázisa a térségben. A tulajdonosok az újjáépítés óta kifejezetten nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az épület éljen, és többfunkciós rendezvénytérként szolgálja a látogatókat.
Kulturális és művészeti rendezvények, találkozók
Közösségi és szakmai találkozók: A malom kiválóan alkalmas szakmai csoportok, baráti társaságok, egyesületek zárt vagy nyitott rendezvényeire.
Művészeti előadások, zenei estek:
Az épület rusztikus, autentikus belső tere, valamint a malom körüli udvar kiváló akusztikai és vizuális hátteret ad kamarakoncerteknek, vers és irodalmi esteknek, akusztikus zenei rendezvényeknek. A patak csörgedezése és a fa szerkezetek hangulata rendkívüli atmoszférát teremt a kulturális programokhoz.
Molnárélet és néprajzi emlékek: A malom nemcsak a saját gépészetét (a fogaskerekeket, a hengerszéket és a malomköveket) mutatja be. Néprajzi emlékek, régi használati tárgyak (aratóeszközök, gazdálkodási szerszámok, háztartási eszközök) is láthatók.
Interaktív kiállítások: A felújítás során kialakított tér lehetőséget biztosít arra, hogy a látogatók kézbe vehessenek régi szerszámokat, megérintsék az anyagokat, és megértsék a pálos szerzetesek, illetve a későbbi évszázadok molnárainak mindennapjait.
Kerékpáros és gyalogos megállóhely: A Zalai-dombság lankái, a Kis-Balaton és Zalakaros környéke a kerékpáros turizmus paradicsoma, a Pálos malom tökéletes attrakció a túrázóknak.
Futókörök és teljesítménytúrák:
A Zalamerenye környéki erdős, dombos utak, erdei ösvények ideálisak terepfutáshoz, gyalogtúrákhoz vagy akár szervezett futókörök kiépítéséhez. A malom udvara tökéletes rajt, vagy célállomása egy-egy helyi sporteseménynek.
Pálinkakóstolók és kézműves gasztronómia: A helyszín kiválóan alkalmas gasztronómiai bemutatókra. A helyi gyümölcsökből készült pálinkák kóstolása mellett a jövőben lehetőséget adhat a helyi kézműves termékek, zalai ízek bemutatására is.
Kézműves foglalkozások, hagyományőrző napok: Gyermekek és felnőttek számára szervezett programok (például gabonaőrlés kézi kővel, kenyérsütés, faműves bemutatók), amelyek közelebb hozzák a régi korok önfenntartó életmódját.
Pálinkakóstoló és zalai vendégszeretet
A technikai és történeti bemutatót egy igazán emlékezetes közösségi program koronázta meg! A vendéglátók pálinkakóstolóval kedveskedtek a csoportunknak. Helyi gyümölcsökből (kajszi, szilva, birs és zalai vadgyümölcsök) párolt, tiszta pálinkák kóstolása közben bepillantottunk a párolás művészetébe. (Gyerekkoromban még édesapám is párolt ,,pálinkát,, kezdetleges megoldással. Az sem volt egyszerű feladat, és az egész művelet végeredménye csak messziről súrolta a -na ez iható volt- határát.)
Ismerkedés a párlatokkal, a párolás tudományával az alapoktól indult. Milyen gyümölcsből lehet jó párlatot készíteni?
Röpke fél órába érdekes témát boncolgatva mi fér bele?…
Négy tálcás pároló
Optimális aromamegőrzés: A 4 tálcás kialakítás a legnépszerűbb és legelterjedtebb a prémium gyümölcspálinka főzésben. Ez a „négy emelet” éppen elegendő tisztítási fokot biztosít ahhoz, hogy a párlat teljesen tiszta és ,,karc,, mentes legyen, ugyanakkor megőrizze a gyümölcs eredeti, friss illatát és ízkarakterét (nem „mossa ki belőle a gyümölcsösséget, mint az ipari finomítók).
Mi a pálinka?
A hivatalos definíciót a 2008. évi LXXIII. törvény (a pálinkatörvény”) és az Európai Unió eredetvédelmi előírásai rögzítik.
Ahhoz, hogy egy szeszes ital legálisan viselhesse a „pálinka” (vagy „törkölypálinka”) nevet, szigorúan mind az 6 alábbi feltételnek meg kell felelnie!
A pálinka 6 aranyszabálya (a jogi definíció alapján)100%-ban gyümölcsből vagy törkölyből készül:
Kizárólag erjesztett gyümölcscefréből, gyümölcsvelőből vagy szőlőtörkölyből párolható le. Nem tartalmazhat hozzáadott finomszeszt (finomított mezőgazdasági alkoholt), aromát, színezéket, édesítőszert vagy cukrot.
Magyar alapanyag: Kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes vagy vadgyümölcs, illetve szőlőtörköly lehet az alapanyaga (import gyümölcsből nem készülhet pálinka).
Magyarországi feldolgozás: A gyümölcs cefrézésének, lepárlásának, érlelésének és palackozásának kivétel nélkül Magyarországon kell megtörténnie.
Megfelelő alkoholfok: Palackozáskor a szeszfoka legalább 37,5% v/v, és a lepárlás során nem finomíthatják 86% v/v alkoholtartalom fölé (hogy az alapanyag gyümölcsös íze és aromája megmaradjon).
Névhasználat: A megnevezése kizárólag a „pálinka” vagy „törkölypálinka” formában szerepelhet a címkén.
Eredetvédelem (Geográfiai oltalmazottság): A „pálinka” elnevezést az Európai Unióban kizárólag Magyarország használhatja (egyetlen kivétellel: Ausztria 4 tartományában – Burgenland, Alsó-Ausztria, Stájerország, Bécs – a helyi kajszibarackból készült párlat viselheti a „Barackpalinka” nevet).
Különleges kategóriák a törvényben
Ágyas pálinka: Olyan gyümölcspálinka, amelyet legalább 3 hónapig érleltek gyümölcságyon (100 literhez legalább 10 kg friss vagy 5 kg aszalt gyümölcsöt felhasználva).
(Mézet vagy ízesítőt az ágyas pálinka sem tartalmazhat!)
Kisüsti pálinka: Olyan pálinka, amelyet legfeljebb 1000 literes, rézfelülettel is rendelkező üstben, kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő.
Mi NEM pálinka?
Szeszes italok / Aromázott párlatok: Azok az italok, amelyek finomszeszből, vízből és aromákból készülnek (pl… a korábbi „kommersz” vagy „kereskedelmi” barack, cseresznye és szilvaitalok), a törvény értelmében nem nevezhetők pálinkának, a címkén általában „szeszes ital” vagy „ízesített vodka” megnevezés szerepel.
Mézes szeszes italok: Ha a valódi gyümölcspálinkához mézet kevernek, a törvényi szabályozás miatt az sem hívható többé pálinkának, csak „mézes szeszes italnak” vagy „pálinkaalapú likőrnek”.
Összegzés
Zalakaros és szűk környezete tökéletes példája annak, hogyan él együtt a modern gyógyturizmus és a százados múlt. Habár a városközpontban a szállodai túlépítkezés dominál, a szomszédos Zalamerenyén álló Pálos malom élő bizonyítéka annak, hogy a hagyománytisztelet és a zalai vendégszeretet továbbra is a térség leghitelesebb vonzereje.
Fontos tudnivaló!
A malom és környéke magántulajdonban van. A látogatást egyeztetni kell!
Kapcsolat
Zalamerenye, Pálos malom 129/2
GPS:
46.574589
17.114292
Szabadics Attila
+36303485068
attila@szabadics.hu
Szabadicsné Madaras Katalin
+36302775257
kati011s@gmail.com
Gyakori kérdések a Pálos Malommal kapcsolatban
Hol található pontosan a Pálos Malom, és hogyan lehet megközelíteni?
A malom Zalakaros közvetlen szomszédságában, Zalamerenyén, a Malom-patak partján fekszik. Autóval, gyalogosan és kerékpárral is könnyedén elérhető, a zalakarosi fürdőövezettől mindössze néhány percnyi távolságra található.
Miért „Pálos” malom a neve?
A malom első írásos emlékei a 15. századból származnak, amikor az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok (konkrétan az örvényesi pálos kolostor) birtokában volt. A szerzetesek évszázadokon át mintagazdaságot folytattak a térségben, és a malom fontos szerepet töltött be a közösség életében.
Működik még a Pálos Malom, látható az eredeti gépészet?
Üzemszerűen már 1960 óta nem őröl, a 2015-ben befejezett restaurálásnak köszönhetően a teljes belső gépészet az 1903-as, legmodernebb állapotának megfelelően, szinte érintetlenül megcsodálható. Látható a két felülcsapós vízikerék, a fa és öntöttvas fogaskerekes áttétel, a malomkőjárat, a hengerszék, valamint a tisztító és szitarendszer is.
Csak a malom történetét mutatják be, vagy más programok is vannak?
A malom élő közösségi térként működik. A műszaki és helytörténeti bemutató mellett előzetes egyeztetéssel pálinkakóstolón is részt lehet venni. A látogatók a modern, négytálcás lepárlóberendezés működését is megismerhetik, emellett a helyszín rendszeresen ad otthont kulturális eseményeknek, találkozóknak.
Szükséges előzetesen bejelentkezni a látogatáshoz?
Igen,előre időpontot kell egyeztetni a tulajdonosokkal, mivel a malom nem egy klasszikus, fix nyitvatartású állami múzeumként, hanem magánkézben lévő, gondosan óvott rendezvény és bemutatóhelyként üzemel.
