Oroszlány és Környe között még nem látjuk az Által-eret, így ez a két horgásztó nagyon feldobja és megadja ennek a szakasznak a hangulatát. Környét követően viszont már közvetlen az Által-ér mentén halad a kerékpárút. És ez lényegében – kivéve a településeken belül – már egészen Dunaalmásig ugyanígy van.
Tatabányára beérve kell egy kis helyismeret, vagy legalábbis előtte nem árt térképen megnézni, hogy merre folytatódik a bringút. Viszont, aki egyszer már megtapasztalja, többet nem téved el, viszonylag egyszerű az úvonal. Ez a Tatáig tartó szakasz, rendkívül népszerű, mondhatni tömegeket vonz – főleg hétvégén és jó időjárás esetén. (Őszintén megmondom, én ilyenkor tudatosan nem is bringázom errefelé.) A népszerűsége mellett, természetesen nagyszerű is. 🙂 Az ér mentén, itt is vannak horgásztavak (a Kiskacsás, Nagy-kacsás és Derítő), tovább növelve ezzel a természet-élményt. Emellett, menet közben, a Gerecse domborulataiban is gyönyörködhetünk.
Tatára érve, az Öreg-tó partján folytathatjuk utunkat. Az itt telelő népes vadlúdcsapatok (több tízezernyi), sirályok és récék jellemzik ezt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyet. A tó megkerülhető, a távolabbi oldalán árnyas fák között, erdős részen is vezet az út – ez nem végig aszfaltos, de teljesen jól tekerhető.
A tó körbe kb. 7 km. Én általában maradok ezen az oldalon és a vár felé veszem az irányt. A nyári időszakban korlátozott a kerékpár használata: a korzót június 01-től augusztus 31-ig lezárják a kerékpáros forgalom elől.
Most magát a várat kihagytam, már előtte letértem a tó mellől.
Az Által-ér völgyi kerékpárút királyszakaszáról írtunk egy külön beszámolót.
A Dunaalmás felé folytatódó bringautat picit kacifántos követni/megtalálni, de ha figyelmesek vagyunk, és nézzük a táblákat, akkor ez sem jelent különösebb gondot. Mielőtt Dunaalmásra érünk, jó pár km-en keresztül egy igazán vadregényes, hangulatos, kanyargós úton karikázunk az Által-ér mellett. Nagyon kedvelem ezt a szakaszt is. 🙂
Dunaalmásnál most nem mentem le a Dunapartra, hanem balra kanyarodva, Almásfüzitő felé tekertem tovább a bringaúton. Almásfüzitőn belül van egy szakasz, ahol az 1-esen ‘kell’ tekerni – járdán is lehet, de annak minősége miatt, még nekem is jobban esett most a főút.
Egyébként, mivel effektív lakott területen belül van, nem vészes. Komáromon keresztül is szépen jelzik a két kerekek útját, s ami a lényeg, hogy a vadiúj kerékpárutat, ami Gönyű felé vezet, Koppánymonostor főútján végigbringázva érjük el! Se jobbra, se balra, csak egyenesen. Nagyon szuper lett; szerintem. 🙂
Gönyűt elhagyva, Győrig végig az 1-es út mentén van bringút, abszolút jó rajta gurulni, csak ott, egyéb impulzus nem éri az embert. De nagyon jó, hogy van!
Mondjuk itt nekem most, szerintem ez volt a legnehezebb; a szürkületes sötét, a cangaút a velünk szembe jövő forgalom – autók – mellett vezet (ha Győr felé megyünk) és tényleg azt éreztem, hogy a világításukkal, totál kiégették a szememet, és megvakítottak. Ezt a fajta ‘útvonalvezetést’, ha tudom előre, hogy így vezet, kerülöm a jövőben sötétben – nem csak ezen az útvonalon, hanem, bárhol, máshol is.
És a vonatnak való integetés a végén. 🙂 Amikor a téli időszámításban, déli 12 óránál később indulok el, egy majdnem 100-as karikára, hát, ‘asszem tényleg igaz, hogy imádok bringázni. Ami még különösen fontos szerintem, az az, hogy magamat is nagyon jól ismerem. Mikor, mire, mennyire vagyok képes.
A cél az volt, hogy legkésőbb du. 5-re elérjem a Győr táblát – sikerült. Onnan viszont marha nagyot bénáztam a vasútállomásig. Egy kanyart benéztem, és onnantól picit elveszettnek éreztem magamat, folyamatosan néznem kellett a google térképet. Hozzáteszem, Győr ezen része, teljesen ismeretlen számomra, ezelőtt sosem jártam erre.
Aztán, amint beléptem a vasútállomás épületébe, az 1-es vágányról szépen, komótosan elindult a vonat. Hát nyilván eszembe jutott az elején említett dal. 🙂 Egyébként azzal sem számoltam, hogy az út során az összes, ez kb. 4-5 sorompó lehetett, tilosat mutatott, amikor odaértem.
A legdurvább, Komárom után, de még mielőtt Monostorra ráfordulnánk volt; konkrétan 25 percig álltunk a tilos jelzés előtt. Három vonat ment el ‘ideoda’.
Összeségében, az viszont tutti, hogy Oroszlánytól Győrig, kb. 8-10 km kivételével, végig forgalomtól elzárt bringaúton, vagy felfestéses, táblákkal jelzett utakon lehet végigbringázni! 🙂
