2021. szeptember 19., 5. nap: Siófok Agárd = 94 km/416 szint
Elérkezett az öt napos bicajozás utolsó napja. Háromnegyed 10-kor indultunk, és hazafelé vettük az irányt. Én Siófokról Agárdig bringáztam, Szabi pedig teljesen az otthonáig, Tatabányára.
A balatonvilágosi magasparton, egyszerűen nem lehet, nem megállni.
Pedig ébredés után megfogadtam, hogy nem, nem, nem, nincs megállás, és félórás bámészkodás, bambulás a szépségben. Ugye már az előző napon is érintettük ezt a szakaszt, úgyhogy lehetett volna tényleg unalmas is. Nah, de mindegy is, fogadalom ide, vagy oda, nyilván abban a pillanatban, ahogy felértünk, már csodáltuk is az itteni természet szépségét ismét. Valahogy mindig más fényben, színben úszik alattunk a Balcsi, és más arcát mutatja körülöttünk a táj. 🙂
Balatonakarattyától Füle felé kanyarodtunk. Akarattya és Fehérvár között egyébként, már több helyen, és elég hosszú szakaszon, folyik az építezés, ami a leendő Budapest – Balaton bringautat illeti.
Füléről Polgárdiba érve, egy balost vettünk és Jenő irányába tekergőztünk tovább. Itt, útközben készítettem egy fotót, ami a kedvenceim közé lépett.
Az egyetlenegy sávelválasztó fehér csíkocska felé és alá, Valaki odabiggyesztette a pirosat, és a zöldet. Nagyon, jópofa. 🙂 Az egész nap ‘keményen’ dolgozó szél és nap megtette hatását; továbbra is csodás fényekben ‘utaztunk’, nagyon szép és éles színben pompázott minden. Látvány és fotózás szempontjából jeles. 🙂
Jenő után Nádasdladány következett, ahol pihentünk egyet a csodás Nádasdy-kastély, közel 20 hektáros angolparkjában. Érdemes körbesétálni, ejtőzni a fűben, vagy egyszerűen csak üldögélni egy padon, a park tavacskája mellett. A tornyos, csipkés, sokkéményes kastély látványa, igazi mesebeli érzést varázsol. 🙂 Innen Sárkeszi és Sárszentmihály érintésével érkeztünk meg Székesfehérvárra.
Fehérvárról aztán az eddig közös utunk ketté vált, Szabi Tatabánya felé vette az irányt, én pedig a Velencei-tó felé gurultam tovább. Agárdig bringáztam, és onnan vonattal mentem haza, Budapestre.
Összeségében ugye, ez az öt napos túra, 468 km-ből állt; és az ennél ezerszer több látványnak, élménynek, és kalandnak köszönhetően, igazi valós megélése lett, az igazi két keréken érzésnek. 🙂 Mert bicajozni jó! 🙂
