2022. június 04., 3. nap: Szécsény – Losonc = 60 km/330 szint
Szóval esik eső rendesen. 
Reggel 9 körül megbeszéltük, hogy nem indulunk el, nem áztatjuk teljesen feleslegesen totálba magunkat. Várunk türelmesen. Az útvonal rövidítésére is volt lehetőségünk, ha úgy adódik. Azért délben, már inkább bosszantó volt az időképen látni, hogy konkrétan csak ott felettünk kering egy valami folyamatosan, miközben tőlünk keletre-nyugatra, északra-délre, már javában süt a nap.
Végülis du. fél 1-kor indultunk útnak. Az első 10 km után, szépen lassan, de elég határozottan, megérkezett a jó idő is. 
A hátralévő km-eket már napsütés kísérte. Szécsényből visszacsorogtunk a határon, és továbbra is az Ipoly mellett gurultunk, lényegében egészen Losonc előttig. Bussa-Rárósmúlyád-Tőrincs-Vilke-Panyidaróc településeken haladtunk keresztül.
Az eredeti terv szerint felmentünk volna Divényig, hogy az ottani várromot is felkeressük, és egy másik útvonalon kerekeztünk volna vissza, Losoncra. Erről azonban most sajnos idő híján lemondtunk. Szóval fél négykor már Losoncon, és az újabb remek szálláshelyünkön voltunk. Kb. 150 m2-es apartman, öt szoba, két konyha, két fürdőszoba, hatalmas kert.
Aztán a társaság fele – velem együtt – úgy döntött, hogy legalább egy picit továbbkerekezik, Gácsra, az ottani, ma már szállodaként is üzemelő várkastélyhoz. Ezt alapvetően Divénytől visszafelé érintettük volna.
Gács és Losonc között, valami zseniális bringaút van egyébként – mondjuk ezt az egyet láttuk itt Felvidéken -, a főút mellett, illetve erdőben vezet.
A Gácsi-vár 1612-ből származik, elhelyezkedését tekintve magányos, erdős dombon fekszik. A vár panorámája valóságos mesekép, a kastély ablakából számos környező település, valamint megfelelő látási viszonyok között, a Magas-Tátra néhány csúcsának lenyűgöző képe is elénk tárulhat. Erdős parkja 13 hektáron terül el, és található benne egy mesterséges tó is.
A kastély kívülről is több, mint impozáns látvány. Viszont, ahogy ott keringtünk a bejárata előtt lévő kertjében, hangos beszéddel és mutogatással jött ki, ‘egy valaki’ és küldött el minket nem finoman. 
Így csak pár gyors kattintásra volt időnk. Mondjuk már addig is csodálkoztunk, hogy hova cseppentünk, és, hogy felmehettünk egyáltalán. Mint kiderült, egy esküvő kellős közepébe tekertünk bele, és a násznép ott tartotta a mulatságot a hotelban. 🙂
