2022. június 06., 5. nap: Bükkszék – Eger = 48 km/450 szint

Hajnali harangszó után, még azért pici visszaszundizás. 🙂
Kicsivel 9 után elindultunk, Sirok irányába. Vadiúj aszfaltozott úton suhantunk.

A településre érve, felszambázás, szépen lassúzva, a Siroki vár bejáratához, ahol Robi barátom így szólt: na, megyünk tovább? Gyerünk, látod milyen lapos, ugye? Ööö, hát akkor még tényleg annak láttam. Tekertem, és tekertem, és tekertem volna tovább is, de egyszercsak, elfogyott a nemtommim. 😃 Onnan, a hátralévő kb. 150 méteren már toltam inkább. Az sem volt könnyű. 😃

A Mátra keleti vonulatának vulkanikus csúcsán található vár is teljesen magával ragadott. Azelőtt még nem jártam itt. Különleges, ahogy a XIII. századi várépítők felhasználva a hegy belsejét is, alagutakat és kisebb-nagyobb helyiségeket véstek a vulkáni tufába. Az erődítmény legősibb része a felsővárban található lakótorony, erre épült az öregtorony, mely az őrség lakhelyéül szolgált. A várromból kitekintve elképesztő panorámában gyönyörködhetünk.

A várból lefelé menet fagyiztunk egyet, aztán Verpelét felé vettük az irányt. Verpelétről kimászás, aztán fel-le-fel-fel-fel-le Egerszalókra. Ott késői ebéd, evőke-ivóka, és utána már csak a számomra igencsak kedves, kedvelt bringaúton kellett bebicózni Egerbe. És, ahogy kezdtük csütörtökön reggel – vonattal -, úgy is végeztük. Egerből vonattal jöttünk vissza Budapestre. 🙂

author avatar
Kamarás Kriszta
A mozgás, a sport, lényegében kisgyermekkorom óta a lételemem, s része az életemnek. 8-tól 18 éves koromig, mindent ’játszottam’ és minden is szerettem volna ’lenni’, az akkori, gyerkőc-tini fejemmel: híres, többszörös GS győztes teniszező, világbajnoki címet nyerő focista, röpis, kézilasztis, pingpong és tollas bajnok is.
SEOzseni