Az Isztria újabb két gyöngyszeme, Rabac-Pula-Premantura
Harmadik túranap
2008. augusztus 13. szerda
Táv: 65 km
Szint: 420 méter
Érdemes volt Rabacot kinézni, és itt tölteni az éjszakát. Az éjszakai forgatag, a nyüzsgés, a kikötőben a bámészkodás az egésznapos bringázás után az agyunkat is elfárasztotta. Talán annak is van ehhez köze, hogy a parton vacsoráztunk tarisznyából, némi bor kíséretével. Halogatnánk a reggeli indulást, de Pulát jó lenne látni, aztán meglátjuk a továbbot.
A rabaci indulás nem esik jól. Az izmoknak esélye sincs a bemelegedésre, szinte azonnal kezdődik a kaptató. Lassan, zihálva araszolunk felfelé és nagyon gyorsan melegszik a levegő. Igen, főleg ez a párás meleg szívja el az erőt, szárítja ki a testet. Nem csak a magassághoz kell alkalmazkodni. No, nem itt van nagy magasság, a hegymászásra gondoltam. Ott is időt hagynak a testnek, nekünk is azt kéne. Alkalmazkodni a meleghez.
Labintól a 66-os főúton tekerünk. Barban előtt van egy nagy hajtűkanyar. A kanyarban pihegünk egy keveset, a szemközti hegyen lévő nagy TITO feliratot lefényképezzük.
Ezt a feliratot már messziről látni. Két svájci túrakerékpáros teker fel a hegyen, egy fiú a barátnőjével.
Olyan eszeveszett tempót diktálnak, hogy tátva marad a szánk. Intünk egymásnak, megállnak, fújnak kettőt és izzadnak. Jól van!
Ők is emberből vannak! Váltunk pár szót. Rijekából indultak, ma Puláig mennek. Nem kicsiben játszanak!
Nagyon meleg van, jobb lenne hűsölni a habokban. Elérjük Pula szélét az egyik nagy üzletében pótoljuk készleteket.
Mit szoktunk készletezni? Fejenként 2-3 palack víz, 2 étkezésre elegendő élelmiszer, nassolni való (keksz, nápolyi, csoki). Mikor a térkép szerint a lakott helyek távolabb vannak egymástól, több folyadékot viszünk magunkkal.
Most is veszünk még bort és kólát is. Egy görbe estét akarunk tartani. (Tegnap is?)
Pulából a Kamenjak-fok felé keressük a jó utat.
Ilyen esetekben nagyon jól jön a GPS, de sajnos Horvátország térképe nincs a készüléken, csak az európai alaptérkép van a memóriában. Az irány tartásához ez is elegendő!
A nyomtatott térképre megint nem számíthatunk, az a település ahol megállunk tájékozódni nem szerepel rajta. A falu melletti útkereszteződés sincs rajta. Egy murvás út kínálja a lehetőséget a helyes irányba, lassan haladva ezen az úton várjuk mi lesz.
Kicsit távolabb feltűnik egy porfelhő, autó közeledik. Útba igazít, szerencsére jó utat választottunk. Lassan haladunk az egyenes, de murvás úton, aztán elérjük a műutat, erről már nem is térünk le.
(nem igaz)
Isztria csücske, Kamenjak-fok
Kamenjak védett terület, nem is csodálom a miértjét. A bevezető út, a fenyő illata, az a mámorító gyantás illat. Az este közeledtével a kabócák ciripelése, most a sorokat írva is mámorító hatással van rám. A Kamenjak-fok végéig egy poros úton érkezünk meg, és nagyon-nagyon tetszik. Nem írok erről többet, nézd meg a saját szemeddel.
