Limski öböl és valahova megérkezünk
2008. augusztus 15. péntek, ötödik túranap
Táv: kb. 60 kilométer, szint: kb. 880 méter
Isztria a félelmetes
Ekkora viharban még nem kerékpároztunk, és én nem is szeretnék.
Ha ezt tudjuk, talán el sem indulunk reggel. De elindulunk. Voltak előjelek, nem vettük komolyan. Már előző este távoli villámlásokat láttunk, a hangja viszont nem ért el hozzánk. Reggel már érezni lehetett a nehéz párás levegőt, a nap viszont vidáman sütött.
Nehezen, de sikerül erről a szép partról felhordani a bringákat és a felszerelést a már járható útra. Valalta-Rovinj-Rovinjsko Selo-Medaki-Baderna-Pazin-Potpican a mai útvonal. Talán jobb lenne a rövidebb utat választani, de a Limski öblöt fentről is szeretnénk látni. Kész hullámvasút az egész Isztria.
Sunyi emelkedőktől kezdve az egész meredek útig van itt minden. Megéri ez a kitérő, az öbölre szépen rálátunk. A 75-ös útról mikor elfordulunk a 21-es útra, a forgalom is kisebb, teljesen élvezhető a kerékpározás. Az időjárással kezd gondunk támadni. Erősödik a szél, felhők jönnek, hűl a levegő. Pazin határában egy komolyabb ijesztésre elvonulunk sörözni, a vihar elejét átvészeljük.
A táj amúgy változatos, bringás szemmel nézve klassz, az út jó állapotban van, alig van forgalom. A változatos tájon az alábbit értem: néha egy kis erdő, de zömében szúrós, igénytelen cserjék. Nagyon sok helyen csak a csupasz szikla kukucskál a felszínre. Szintet lehet tekerni!
Pazint elhagyjuk, talán javulni fog az idő. Nincs szerencsénk, minden esőcucc felkerül ránk és a bringákra is. Nagyon esik, aztán mégjobban, feltámad a szél, aztán már annyira esik, hogy ezt el sem tudtam eddig képzelni. Az út szélén tekerve nem lehet látni a felezővonalat.
Már villámlik is a közelünkben, nincs hol megállni. Abban bízunk, hogy a magasfeszültségű vezetékek a közelünkben vannak kifeszítve, és abba fog csapni a villám. Ahol csak lehet megállunk és szállást keresünk. Védettebb helyen a sátrazás is megoldható. Több órás viharban történő tekerés után azért sikerül szállást találni, a mai napig nem tudom hol.
Egy biztos, Pazinnál elvétettünk egy kanyart és nem Potpican felé kanyarodtunk. Cerovlje és Paz között vagyunk valahol. A Vaude táskáim siralmasan leszerepeltek. Ha nem teszem sitteszsákba a cuccomat, minden péppé ázik. Egy ilyen túrán szükség van a ponyva anyagból készült kerékpáros táskákra!
